Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

legeltetésbeli ezen egyoldalú gyakorlat fent állhat-e továbbá is a legelőbeli közösség mellett, vagy ha nem, minő gyakorlatnak kell létezni jövendőben. 13. A helytartótanácsilag ezelőtt bezáratni rendelt községi bolt kinyittathatik-e? A bezárás felsőbbi ítélet következtében történvén, azon boltnak kinyitását csak újított per mellett lehet az alispáni bíróság előtt eszközölni. Gyoma városa részéről

11 14. A legelő iránt nyitott per kegyelem útján levén, annak beérkeztéig szabad-e a közös legeltetés? Alkalmaztatik ide is a 10. pont alatt látható felelet. 15. Az eddig gyakorlott hídépítési és vámszedési jogban maradhat-e a város továbbá is, annál inkább, mivel az új hídhoz kívántató anyagokat és eszközöket már beszerezte. 16. Úrbéri telki állományai hiányosak levén, kéri azokat kipótolni. E kérdés s illetőleg kérelem túlterjed az itt kitűzött felvilágosítás körén, minélfogva szorgalmazza azt az illető város maga útján. Vésztő községe részéről

12 17. Az országgyűlési követ utasítása és visszahívhatása iránt világosíttassék fel a nép. Az utasítás adást maga már a választó kerület alakulása lehetetlenné teszi, mint az más részről a szabad és független tanácskozás érdekében nem is óhajtható. Ami pedig a visszahívhatási jogot illeti, a választókerület nem tartandván időközben gyűlési összejöveteleket, visszahívási jogát tanácskozási úton keletkezett végzés által ugyan nem, de a küldők érzelmeinek közhírré tételével, és ezen közhírrétételnek erkölcsi hatása által igenis fogja gyakorolhatni. 18. A közös teherviselésben értetik-e a katonatartás, állítás és megyei közmunka? Az 1848-ik VIII. te. szerint, valamint kétséget nem szenved, hogy midőn minden közterhekről van szó, ott a katonatartás, állítás és megyei közmunka is értetik, úgy egyszersmind az is világosan érthető, hogy a közterheknek az ország minden lakosai által leendő aránylagos viselése f[olyó] é[v] november első napjától veendi kezdetét. 19. Az 1848. IX. te. ezen szavai „úrbért pótló szerződések"

13 magyaráztassanak meg, vajon alatta értetnek-e az olyan haszonbéri szerződések is, melyek szerint készpénzen felül dézsma és napszám is szolgáltatott ki. A kérdező község képviselői magok azt adván elő, hogy a vésztői határban csak 27 3/ 8 telket tesz az úrbéri állomány, és hogy azon föld, amire célzólag itt a kérdést tevék, ezen illetőségen felül és ideiglenes haszonbéri szerződés mellett bíratik általok az uradalomtól, e tekintetnél fogva kétségtelenül áll, hogy a szerződési köteleztetésnek tartoznak továbbá is eleget tenni. 20. A faizásról szóló úrbéri törvény rendelete tartozik-e a nádlásra is? A faizásról szóló törvény a nádlásra is értetik. 21. A jobbágyok szabad polgárokká levén, a végrendelet nélküli magvaszakadtak vagyona kit illet? E kérdésnek szabályos határozat által leendő eldöntése végett fel fog Íratni a minisztériumhoz. 130