Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

A nemzetőrségi szolgálat személyes teher lévén, mindazok, kik az 1848. XXII. te. első szakaszában kitűzött képességi feltételek alá esnek, tartoznak e szolgálatot teljesíteni. 5. Hol még rendezett tanács nincs, ki vezeti a telekkönyvet? Az adásvételi szerződések ki eleibe terjesztendők helybenhagyás végett? Kell-e továbbra is adásvevés alkalmával a tüzipénztárba fizetni, s a pénztár kinek rendelkezése alá tartozik? 6. Az árvák javai fölött helyben ki intézkedik? Kérvén több községek, hogy az azokról vezetett számadás, mint szintén a bírói is, helyben vizsgáltassék meg megyei tisztviselő jelenlétiben. E kérdések illetőleg kérelem tekintetében alább különös rendelkezés fog hozatni. 7. A hadnagyi szék 5 marad-e továbbá is, vagy a tanács intézkedendik az eleibe tarto­zott minden ügyekben? Összeolvadván egyszersmind külön pénztáraik is? E kérdésre kimerítő feleletet ad maga az új törvénycikkekben foglalt eszméhez érle­lésre hozott idő, ami nem többé az elkülönözés, hanem a testvéri egybeolvadás kora. 8. Az uradalmak előtt már megindított perek hol folytatnak? E perek iránt szabatosan rendelkezvén az 1848. X. és XI. te, azok értelmében alább fog történni intézkedés. Mezőberény községe részéről 6 9. Általában a helypénz szedése akár helybéliektől, akár külföldiektől 7 kit illet? Külö­nösen pedig a vásári szabadalmakkal nem bíró helyeken? Hol nem létezik vás^ kiváltság, helypénz sem szedethetik - hol pedig vásári kivált­ság létezik, annak értelmében a kiváltsággal bírót illeti ezen jog. 10. A mezőberényi, már végrehajtás útján elkülönzött legelőn, miután a per kegyelem útján mind ezideig felsőbb helyen van, szabad-e minden lakosnak átalában mindenütt legeltetni? E kétséget kimerítőleg eloszlatja az 1848. X. te. első §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy az úrbéri per útján valóságosan és tettlegesen már végrehajtott legeloelkülönzések többé fel nem bonthatók - mint Orosháza községnek hasonló tartalmú kérelmére is éppen ezen értelemben adta ki közelebb az igazságügyminiszter határozatát. 8 11. A nemzetőrségtől idegenkedő m[ező]berényi lakosok kötelesek-e azt felállítani? Fentebb a jegyzőkönyv 9. száma alatt tárgyalt miniszterelnöki levélben 9 óvatosság ajánl tátik ugyan a nemzeti őrsereg felállítására nézve, ott, hol ellenszenv tapasztaltatik, azonban a törvényeket községenként kihirdetendő küldöttség előre elutasíttatik szelíd felvilágosítási eszközök által odahatni, hogy a kérdésttevő lakosok e kötelesség önkéntes teljesítésére felemelkedjenek. Köröstarcsa közönsége részéről 10 12. A viszonosság elvénél fogva az uradalmi majorsági ugarokon és tarlókon szabad­e a lakosoknak legeltetni, minthogy a lakosok ugarjain és tarlóin a földesúr jószága legel­tetik? Szabályul veendő határozat végett felterjesztetik ez eset a minisztériumnak, hogy miután eddig a jobbágy az ugarból kilencedet nem adott, de ezen mentesség miatt ugarján legel­tethetett a földesúr, most már, midőn az úrbéri kilenced átalában véve el van törölve, a 129

Next

/
Thumbnails
Contents