Jankovich B. Dénes: Békés–Kolozsvár–Jászberény–Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 15. (Gyula, 1990)

1931

1931 A tavaszi terepjárás során a kopáncsi 21. dűlőben lévő Zimonyi-féle földön lévő Nagy Imre-féle tanya területén szerteszét heverő őskori jellegű cserepek jelölték volna ki az augusztusra tervezett ásatás színhelyét. (...) Az történt ugyanis, ami sokszor megesik az ásató emberrel. A cserepek csak csalétkek voltak arra, hogy pár napi napszámot itthagyjunk. Nem jöttünk zavarba. Az előőrsök portyázása jelentette, hogy 6 dűlővel arrább, a 15. dűlőben, a Zsoldos Ferenc tanyájában, Varga János bérletén, a háború alatt ásott gyakorló lövészárok ásása közben igen sok őskori cserepet fordítottak ki a katonák s ha az árok kukoricavetés miatt pillanatnyilag nem is közelíthető meg, az ugyanazon az emelkedésen lévő tarlót meg lehet ásatni. Másnap már ott dolgoztunk. (...) A szerencse - a csak szarmata emlékekkel zavart - kőkori telep egy részének feltárása volt, néhány sírral egyetemben. Még nagyobb szerencse volt, hogy mindez Kökénydomb után került a kezeink közé, mert így nyilvánvaló volt, hogy itt nem a tiszai kultúra azonos emlékeivel van dolgunk. Be kell vallanom, hogy ha ezt egészen világosan láttam is és tudtam, hogy az Aranka vidékén és Szarvas környékén vannak a miénkhez hasonló emlékek, arról, hogy ezt időrendben hova kell helyezni, egyelőre fogalmam sem volt. A feltárt terület egymásba folyó lapos gödrei ontották a finomabb, vékony és a durvább, vastag cserepeket. Különös volt, hogy az utóbbiak voltak díszítve. De jöttek a tiszaitól nagyon különböző lábas és nehézaljú, majd talpas edények, nehezékek, csontkanalak, pecsételő és sok más tárgy, amelyek mutatták, hogy Kökénydomb és Zsoldos-tanya nem ugyanabban az időben élt, hiszen egymástól másfél kilométerre, még csak élővízzel sem elválasztva, lehetetlen lett volna egymással nem érintkezni. De melyik volt az idősebb? Mikor aztán festett kerámia is előkerült, sőt egy próbaárokban domborművű, állatábrázolása, nagyméretű edényt is találtunk - ha a településről nem is kaptunk képet, láttuk, hogy a kultúra formakészletét hiánytalanul megismerhetjük. Volt azonban egyetlen olyan cserepünk, amely a kökénydombiakhoz hasonlítva és a telep legalján kerülve elő, datálásunkban megtévesztett bennünket. A temérdek anyag feldolgozásával egyidejűen Krecsmárik szarvasi publikációit tanulmányoztam. Ebből született meg "A neolitikum Szarvason" c. dolgozat, amely tisztázni igyekezett ennek a Tompa alapvető munkájában nem is említett kultúrának különállását és időrendjét. Nem akarom kronológiai és így elnevezésbeli tévedésemet kendőzni, de el kell mondanom a következőket: 94