Jankovich B. Dénes: Békés–Kolozsvár–Jászberény–Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 15. (Gyula, 1990)
1942
Kopáncson pendlizett Kökénydomb és a Lelik-tanya közt, de kapott időközben bejelentett mentő munkát is. Az Apróhalom-dűlőben végzett kutatásairól középkori cserepekkel tért vissza. Ha jól emlékezem, Korek Jóskával együtt hozták be a Fehértó medrében talált kora vaskori bronz depot leletet is. Jóska talált avar sírokat a Szárazér-dűlőben is. Miska a Szenti-tanyán kívül Lebőn (a Buday Lajostól kapott pénzen) és a csongrádi Gede halastóban szarmatákat ásatott. (...) Kökénydombon házakat kutattunk szép eredménnyel. Itt, lehet hogy a Tálasi dolgozatának inspirálására, újra rámjött az etnografizálás. Nem szakképzett néprajzos, hanem a mindenhez értő Radics Mihály volt a segítségem. Egy egész vasárnap ráment, de megérte. Vörös Károly bácsi tanyájában egyetlen parasztkocsin szerelte fel részben a Károly bácsi dirigálása mellett, külön-külön célokat segítő deszkákkal, vendégoldallal, fonott kosárral, saroglyakötéssel a kocsit, amely minden elképzelhető használatának a lehetőségét bemutatta. Sajnos, nemcsak a feljegyzéseim, de a filmjeim is elvesztek (több mint 1000 rendezett filmgyűjtemény) s így csak egy sorozat kontakt kópia maradt róla megmaradt fényképgyűjteményemben. Ploha József fényképész óta rendszeresen soha senki nem fényképezett az elmúlt vásárhelyi tanyavilágban. Egyszer láttam azt a rendkívül gazdag gyűjteményt, amikor az Alföldkutató Bizottságnak adtam róla szakvéleményt. Meg akartam vetetni a múzeum néprajzi osztálya számára is, de sohasem került annyi felesleges pénz a város kasszájában, hogy erre futotta volna. Volt belőlük néhány nagyított, éppen gazdálkodási kép a múzeumban, de nem tudom, hogy azóta is oda került volna az egész. (...) *42 januárjában vetettem fel a gondolatot, hogy Tömörkény halála 25. évfordulóját nemcsak ünnepélyesen, de ha csak lehet maradandóan is megünnepeljük. Nemcsak arra gondoltam, hogy egykor a Nemzeti Színházban is előadott egyfelvonásosát, a "Barlanglakokat" a szegedi színházban előadassuk, de arra is, hogy halála óta sokszor elkészíttetni akart, de soha ennél tovább nem jutott szobrát is elkészíttessük. (...) Nem késlekedtem soká. Bevallom, félretettem minden demokráciát - akárcsak nagy elődeim, Lázár György és Szalay József, és tett volna pár év múlva Várady Imre is - a Szeged-Csongrádinál folyószámlát nyittattam a Tömörkény-szobornak, a pénzkezelést elválasztottam a Társaság pénztárától 70 és magam mellé véve Firbász Oszkárt elkezdtem a házalást. Nagy hal kellett kezdő névnek, de nem bank. A Baross Szövetség elnöke, Ketting Lajos kereskedő nyitotta meg a sort 200 P-vel. Ő adhatott volna többet, de nekünk kezdésnek elég volt. Pár apró forintunk lévén, most már csináltathattunk terveket Tápai Antal szobrászművésszel. Több tervet is csinált. Volt olyan, amelyik a szemetes vödör fejére borításával meggyalázott Móra szobornak megfelelően a kultúrpalota felhajtójának a sarkában lett volna felállítva. Mellszobor lett volna egy mellékalakkal (kubikos). Volt magában álló, mellékalak nélküli, a Nyilassy-féle portré gondolkozó Tömörkényének 70 Ti. a Dugonics Társaság 172
