Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)
Dokumentumok - Községi rendszabályok 1842
szólítást vár, 24 krajcárt, ha harmadikat 50 krajcárt, s e felett 2 órai fogsággal lakol. Ugyanez a büntetés áll ekképpen akkor is, midőn valaki a plébános úr által hivatalosan idéztetve meg nem jelen. Egyébiránt itt is, mint mindenben, helyes ok kivételt szenved. 28./ Bezárás A tömlöctartónak puszta bezárásért 3 krajcár, félvasbaniért 6 krajcár egész vasbaniért 9 krajcár, mindannyiszor a bűnös által fizetendő. 29./ Diurnum/44/ Valahányszor az elöljárók egyes lakosoknak peres bajukban a falun kívül kivitetnek, mindenkor a vétkes fél által nékiek egyenként 15 krajcár, s ha netalántán a vontatást a károsított rész lenne kénytelen megtenni, emennek 20 krajcár fizetendő. Azonban a kár 1 forinton alul ne legyen, ha a kártevő önkényt ajánlkozik azt megtéríteni, mert különben a károsított fizetendi meg a diurnumot; úgy akkor is a károsított fizetendi, ha a kártevő, kármegtérítésül épp annyit, vagy még többet ígért, mint amennyire a bírák becsülték. 30./ Mázsálás A mázsálásnál szokásban volt rendetlenségek, zűrzavarok, s visszaélések elkerülésére határoztatik: hogy miután a község elöljáróinak s szolgáinak dohányuk felmázsáltatott /:elsők a felmázsálásban azért, hogy kötelességüknek annál szabadabban utána láthassanak:/ a többi lakosságé utcárul, utcára sorba viendő a mázsálás helyére; mert a különben cselekvő kéntelen leend vagy dohányát ismét visszavinni, vagy pedig ottan addig várakozni, míg a sor reá következend. 31./ Túzkármentesítés Minthogy szerencsétlen tűz által bárki is egyszerre több évi keresményeitől megfosztathatik, s ha (....) részvétre nem talál, örökre el is pusztulhat, vagy csak későn kivergődhető adósságba verés által épülhet fel; ez okból mi kígyósiak /:kik egymásért kezesek lévén, egyik vagy másik kára úgy is mindnyájunkkal közös:/ már régebben egyesültünk, s most újabban megerősítjük: hogy ha közülünk valamely numerusos gazdát e szerencsétlenség érne, kötelesek vagyunk azt egyesült erővel felsegíteni következendőképp: Minden numerusos egész résszel bíró gazda az elöljárók kézibe ád a károsultnak általadandó 30 krajcárt, a fél résszel bíró pedig csak 15 krajcárt, olyformán, hogy ezen adakozásra a közlakosság csak akkor kénszeríthető, ha a károsultnak lakóháza pajtával együtt, vagy külön, akár lakóháza, akár pajtája égett le. A takarmány nem ide értendő. Azonban, ha a pajta csak magában hamvadt volna el, tekintetbe veendő hány szakasz,/45/ és üresen-e vagy dohányával együtt porlott-e el? Mert ha üres pajtája lett a lángok martalékja, a fent nevezettektől annyi 6 s 3 krajcárral seglttetik, amennyi szakasszal bírt; ellenben, ha dohánya is odaégett, bár egy szakaszból állott légyen pajtája, mindenkitől a mondottak szerint 30 s 15 krajcárokra számolhat. Ki ezen adandó adományért zúgalódni nem pirulna, sőt azt még akármi oknál fogva megtagadni is akarná, a mondott segedelmen kívül 50 krajcárig ugyan a kárvallott vagy tűzi pénztár részére huzattatik meg. Egyébiránt, ha kisülne, hogy valaki szántszándékosan gyújtotta meg, egyik vagy másik épületjeit, amellett, hogy semmiben sem segíttetik, s a községből egészen kibecsültetik, az uradalmi fogságban is elkísírtendő leend, mint gyújtogató.
