Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - Községi rendszabályok 1842

jövend a malomban, a harmadik sor minden esetre őtet illetendi. b. / Aki azon időre, midőn az általa fogott sor reá következik, jelen nincsen, utolsónak visszaesik, nemkülönben, ki a maga sorát másnak átengedi, sorban annak helyére esik vissza, akinek tulajdon elsőségét általadta. c. / A már egyszer sort fogottal senki többé össze nem foghat, kivévén, ha egymás után a sorban közvetlenül következik, azonban d. / Ha valakinek csak egy lova, vagy igen gyenge lovai volnának, akárki is, bármily hátra légyen a sorban, vele össze nem foghat; de - megjegyzendő - csak úgy, ha az egy, vagy gyenge lovú erre a bíráktul előre engedelmet kér, s nyert engedelmet írásban bizonyítja be. e. / Aki a maga során befog, nemcsak magának, hanem másnak is őrhet ugyanakkor amennyit akar, vagy bír. f. / Tisztelendő helybeli plébános úrnak átaljában minden nap, a malomgazdáknak pedig minden szombaton délután szabad sorok vagyon. g. / Vasár- és ünnepnap éjféltül éjfélig örleni tilalmas, és egyetlen helybeli lovatlan embernek leend kivételképp írásbeli törvényes engedelem mellett őrleni estéli 7 órától kezdve szabad, ha a szorgos munka idején hétköznap őrlőt kapni lehetetlen volna. h. / Ha temetés, vagy más keresztmenet (processió) a malom előtt elmenendő, míg elhúzódik, az őrlő marhával meg kell állani. Aki e rendszabályokat megszegi, először 2 órai fogsággal, másodszorra 3 órai fél vasbani, harmadszorra 6 órai egész vasbani fogsággal, vagy 3 forinttal fog büntettetni. E rendben, ... kártevéssel, veszekedéssel vagy káromkodással párosítva e szabott büntetésen felül, kinek kinek vétségéhez képest leend súlyosítandó. i. / Ha netalántán a molnár mesterek, malomgazdák vagy bírák a sorfogásban hamiskodnának, mindannyiszor 3 forinttal rendre igazíttatnak. k./ Aki e rendszabályt ismertető cédulát kiszegezett helyéről pajkosságból leszakítni bátorkodik, azt a harmadszorra szabott büntetés másodja, 1./ És a molnár mestert, ha e leszakasztási garázdaságot tüstént a bíráknak be nem jelenti, 50 krajcárnyi büntetés fenyegetendi. 18./ Földek kípéczezése, s forduló szántás a. / Minden gazda tartozik külső s belső földjeit alol felül szomszédjainak jelenlétükben karóval kipéczezni oly formán, hogy a karó a dülőútnak szélétül 3 ölnyire mesgyéjébe befelé essék, avégett, hogy ezáltal mind a dülőútnak a helye, mind pedig földjének széle maradandólag kijelelve légyen, és aki ezt a folyó év Pünkösd napjáig elmulasztja, ha mindjárt földjéből tetemesen elszántatik is, többé panaszra nem mehet. b. / Ha ki a kipéczezett földön másnak földjéből elszánt, s az elszántott részt barátságosan vissza nem adja, a színhelyére kimenendő bírák egyedül a bűnös költségén teendik e fáradságukat. c. / Aki az ily kitűzött péczét, vagyis karót kitörni vagy húzni merészel szántszándékosan, az 2 forint 30 krajcárral, vagy 24 órai fogsággal kárhoztatik. d. / Szántáskor a más földjén ekével megfordulni 2 forint 30 krajcár, vagy 24 órai fogság alatt tilalmas. e. / A forgó szántásra/38/ nézve kiki egyesüljön szomszédjával, különben 25 krajcárral büntettetik, nemkülönben az is f. / 25 krajcárral fenyíttetik, ki szomszédjának bevetett földjén kocsijával megfordul. 19./ Belső s külső földek tilalma A belső földek átaljában /:legyen az tarló vagy bevetett föld:/ mindenféle