Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Dokumentumok - Községi rendszabályok 1842

KÖZSÉGI RENOSZABALYOK 1842 Valamint a lélek a testet eleveníti s élteti, s annak eltűnésével a tagok rothadásnak indulva elvesznek; hasonlólag, rend nélkül minden lassú pusztulás- 1 nak indul; ellenben ahol a jó rend uralkodik, ott vagyon azon titkos erő is, mely az egész községet - é erkölcsi testet - fenntartja, s boldogítja azáltal, hogy a kicsapongást korlátozva, az elfajulásnak gátot vet; a kártevéseket ritkítva, ipart,/l/ szorgalmat ébreszt; és a gondatlansággal járó tudatlanságot száműzve, testi s lelki jobblét felfogására nemcsak képesíti azt, hanem egyszersmind annak eszközlésére hathatósan is sürgeti: mik szükségképp jámborságot, munkásságot, s vagyonosságot szülvén, közboldogságot árasztanak el. Ezt szomjúhozó községünknek egész lakossága együgyű/2/ lélekkel felfogván 1842. év július 10-én a község elöljáróit - u.m. Nagy Jánost első -, Nagy Szabó József másod-pusztagazdákat, Seress György, Ellekes Pál, Skoperda János, Zsótér József, Oláh József esküdteket, és kebeléből 40 tagot - nevezet szerint: ör/eg/ Szabó Pál, ör/eg/ Csatlós György, Becsei József, ör/eg/ Bacsa István, Prágai Vendel, Szél Pál, Prágai Ferenc, Csernus István, Csókási János, Rákóczi János, Darida József, ör/eg/ Dávid Mátyás, Szabó Ferenc, Sodar Antal, ör/eg/ Deák Mihály, Harangozó Imre, Rácz Mihály, Szabó Máté, Szabó Máté József, Márton Mihály, Dunai Antal, if/j/. Csatlós György, Ott József, Bacsa Gáspár, Báló Antal, Harangozó Antal, Hódi Mihály, Bacsa József, Zsótér Antal, Zsigovits Ferenc, Bacsa Ambrus, Dunai Ferenc, Szabó János, Nagy Mihály, Jastin Márton, if/j/. Zsigovits József, Bánfi Ferenc, Becsei Mátyás, if/j/. Elekes István, Szabó Antal, közlakosokat - kiválasztott avégre, hogy bizonyos napokon összeülve, mindennemű zabolátlanságot irtó, ellenben felvilágosodott, józanságot, jámborságot, munkásságot, ipart, s vagyonosságot eszközlő rendszabályokat hozzanak, melyeken - ha a Méltóságos Uraságtól kegyes helybenhagyást nyerendnek mindenkinek megnyugodni, s mindenkitől megtartatni előre kiszabandó büntetés alatt kívánt. Ezen községünk közkívánata szerint 1842 év november 28-án először s több napokban összeült választmánynak eredménye e következő rendszabályok: 1./ Oskola Minthogy az oskola azon üdvös gyökér, melyből a jámbor erkölcsösség, ipar, szorgalom, s vagyonosság fajai sarjadoznak az egyes s összes lakosság boldogítására, és minthogy a kegyelmes kir/ályi/ rendeletek/3/ következtében a szülők -amennyire lehet- kénszerítendők magzatjaik oskolába való járatásra, emellett pedig a rendes tanítóval kötött szerződésünk értelmében, minden oskolában járó gyermek köteles nékie évenkint 30 krajcárt fizetni: ennélfogva néminemű kénszerítési tekintetből tartozik minden szülő, a már 7-ik évben lépett gyermekétől, míg a 11-ik évet be nem töltötte - habár oskolában akár helytelen oknál fogva nem járna is - a nevezett 30 krajcárt évenkint a tanító úr részére megfizetni. Azonban az oly szülők, kik 300 forinton felül tartoznának a község pénztárába, s két gyermeküknél több volna oskolába járandó, ha különben gyermekeiket mind oskolában járatják, csak kettőtül kötelesek fizetni a mondott 30 krajcárt; ellenben ha oskolába járható 10 gyermekük volna is, tartoznak mindtől az oskolai díjt épp azért megfizetni, mivel oda nem járatják. Hasonlólag a szónak legszorosabb értelmében közönségesen szegényeknek ösmért szülők, valamint a cigányok is, ha gyermekeiket oskolába járatják, ezen 30 krajcár tanítói bértől átaljában minden gyermekökre nézve felmentetnek, különben nem. Ha ezen édesgetéssel egybekapcsolt kénszerítés sem szolgálna elegendő ösztönül a gondatlan szülőkben ebbéli szent kötelességük teljesítésére