Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében - A községi bíráskodás

súlyosbították. A tünlöctartót az őrzésért a rabságra ítélt lakosnak kellett fizetnie. (1842. évi rendszabályok 28. pont) A pénzbírságok összege a korabeli adózási és megélhetési viszonyokhoz képest súlyos terhet rótt a vétkesre. Ezzel akarta az elöljáróság a lakosságot elrettenteni a rendszabályok áthágásától. Összehasonlításként jegyezzük meg, hogy a szomszédos Németgyulán 1842-ben egy más házában lakó kézműves évi állami és háziadójának összege nem haladta meg a 2 forintot. Ennél többet már a tehetősebbek fizettek. (BML Németgyula dicalis conscriptioja 1841/42. év.) A bírák ítélkezését lényegesen megkönnyítették azok a rendszabályok, nép-vének gyűlésén hozott határozatok, amelyek mindenkire kötelező magatartási normákat adtak. Hangsúlyoznunk kell ismételten Újkígyós esetében, hogy a kertészek egymás iránti felelőssége, a kölcsönös kezességvállalás döntő szerepet kapott az erkölcsi normák megalkotásánál. A dologkerülő, erkölcsileg kifogásolható lakos ártott a község egészének. A magatartási normák kidolgozásában nagy szerepe lehetett a község széles látókörű katolikus plébánosának is, aki az egyház tekintélyével is szolgálta a község érdekeit. A szegedi városi tradíciókat magával hozó katolikus közösség jámborságában gyökerező szigorú, puritán rendszabályok tartották össze a falu közösségét, biztosították az egyházi és társadalmi elvárások érvényesülését. Ugyanakkor nagyfokú humánum, megértés is tükröződik a rendszabályok alkotóinak törekvéseiben és a nép-vének gyűlése határozataiban. A paráznaság részletesen taglalt szankcióiban is a fő hangsúly az elítélés mellett a tiltott szerelemben fogant gyermek eltartására vonatkozó előírásokon van (1842. évi községi rendszabályok 7. pont). A lopások és kártevések esetében is a szándékosság megítélése esik súlyosan a latba, míg a lopott tárgyakat átvevő orgazda esetében a legkeményebb büntetés alkalmazását helyezik kilátásba (13-14. pont). A rendszabályok védik minden lakos személyes becsületét, tilalmazva a rágalmazást, más kisebbítését (8. pont). A káromkodás tilalma nemcsak valláserkölcsi kérdés, hanem a közösség védekezése is a magát fékezni nem tudó, viszálykodó ember rossz példájával szemben (6. pont). A kocsmai mulatozás és a pénzre való kártyázás tilalmában az újkígyósi nép egyszerűségében is nagyszerűen megfogalmazott erkölcsi felfogása mutatkozik meg, amikor észrevétlenül az ital, és hozzátehetjük, a kártya rabságába kerülő ember szomorú jövendőjét beszéli el a rendszabályok idevágó pontja (4-5. pont). A nép-vének gyűlése is több alkalommal foglalt állást, hatósági tilalomra is hivatkozva a kocsmában való időzés és a kocsmában tartott táncmulatságok ügyében. Az asszonyok és a lányok számára megtiltották a kocsmában rendezett táncmulatságokban való részvételt, helyette a házaknál engedélyezték a táncmulatságot, meghatározott feltételek mellett (23/1846. június 29. jkv. sz.,