Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

A községi önkormányzat működése Újkígyóson az 1840-es évek második felében

életében a földesúr érdeke is volt, hiszen ezáltal láthatta biztosítva anyagi érdekei érvényesítését. A seniorok testületeként működő nép-vének gyűlése nem volt az egyetlen testületi szerv Újkígyóson. Rendkívüli ügyekben, amelyek az egész közösség életére kihatással voltak, nagygyűlést hívtak össze. Ezt a község kisebb közigazgatási egységei az un. tizedek élén álló tizedesek kezdeményezhették a lakosság véleménye alapján. (1045. évi rendszab. III.5. pont.) (Ez a jogintézmény a városi polgárok közgyűlésének felelt meg, amelynek tanácskozásain minden polgár megje44 lenhetett és a határozatok hozatalából kivehette a részét. ) A nép-vének gyűlése jegyzőkönyve szerint 1846-ban két alkalommal került sor nemcsak a numerusos gazdák, hanem az egész falu népének összehívására, amelyet a gyűlés kezdeményezett. (1846. július 12 és augusztus 2.) Fontosabb ügyekben, amelyek azonban nem igényelték az egész közösség jelenlétét, ad hoc jelleggel a bírák kisgyűlést hívhattak össze. Tagjait a helybeli gazdák közül a bírák jelölték ki, összesen 20 főt. (1845. évi rendszab. 1.9. pontja) 1845. május 24-én, egy alkalommal hívtak össze kisgyűlést, a résztvevők kijelölését a nép-vének gyűlése a bírák helyett az ekkor is működő pusztagazda feladatává tette, ellentétben az 1845. évi rendszabályok előírásával. (A pusztagazda az uradalom és a lakosság közötti ügyekben járt el a földesúrnál.) A kisgyűlés mintegy a városokban működő választott közösség, electa communitas hatáskörében járt el, a kertészség legtekintélyesebb családfőiből állván 45 össze. A községi önkormányzat tényleges gyakorlását a nép-vének gyűlése látta el, tagjai döntöttek a nagy- illetve kisgyűlés összehívásáról is. Működésük a földesúr tisztjének ellenőrzése alatt valósult meg, a helybeli plébános tevőleges irányításával, aki nélkül a gyűlés 1846. június 21-én hozott határozata szerint a községet illető ügyeket nem lehetett elintézni. (21/1846. jkv. sz.) A testület határozatai a községi rendszabályokkal összhangban a következő területekre terjedtek ki: községi közigazgatás; bíráskodás - magatartási normák megállapítása a község lakóinak, ünnepek megülésének szabályozása; a községi gazdálkodás irányítása - a földek megművelésének, a dohánytermesztéssel kapcsolatos közös feladatok ellátásának szabályozása, béresek, feleskertészek fogadása, a rászorulók segítése pénzzel, gabonával, az uzsorakamat elleni küzdelem, a lakosság fizetőképességének megőrzése a tartozások pontos megfizetése érdekében .