Jároli József - Szigeti Antal: Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14. (Gyula, 1991)

Újkígyós község alapítása

állattartásra hasznosított földterület árendás feltételei csak 5 évre szóltak. (A 3000 jugerumból évente 1000 jugerumot legelőnek, vagy kaszálónak volt köteles kiszakítani a kertészség.) Az Öt év eltelte után elsőbbségük volt az újabb árendára, ugyanígy elsőbbséget élveztek a földesúrnál ,a szerződésben meghatározott legelőterületen felüli legelők bérleténél, illetve a részes kaszálás, szántás, gabonanyomtatás lehetőségénél. Az utóbbiakkal kapcsolatban kell megjegyeznünk, hogy a földesúr a saját kezelésű aliódiumának műveléséhez is megfelelő számú munkáskezet kívánt biztosítani a kertészek soraiból; foglalkoztatásuk azonban a bérmunka és nem a jobbágyi robot keretei között történt. A szerződésben nincs kikötés arra nézve, hogy a nem dohánytermesztés céljára adott földterületet - az 1000 h. pihentetését leszámítva - hogyan hasznosíthatja a kertészség. A történeti kutatás eddig a kígyósi dohánykertészeket egyértelműen szegény zsellércsaládoknak mutatta be, nem téve semmi differenciálást a társadalmi kép bemutatásában. Amint fent már utaltunk rá, a község szerződő 100 kertészcsaládja véleményünk szerint tehetős, másutt már a dohánykertészkedésből tisztes anyagi erőre szert tevő zsellérréteg volt. Ök adták a földet árendába felvállaló numerusos gazdák rétegét. (A numerus az egyes bérlőcsaládok által használt 19 összes földterület összefoglaló neve volt.) A numerusos gazdák mellé un. feleskertészek, zsellérek, szolgák, béresek is nagy számban települtek a községbe, akik megélhetését a numerusos gazdák földbérletének a jövedelme tette lehetővé. A későbbiekben közölt források egyértelműen határozott különbséget tesznek a numerusos gazdák és a szolgálatukban álló egyéb rétegek között, különféleképpen ítélve meg egyazon cselekedet súlyát aszerint, hogy melyik kategóriába tartozik az elkövető. (A numerusos gazdák fiai is feleskertészek, béresek lettek mindaddig, amíg a családi gazdaságban felesleges volt a munkaerejük.) Amint az árendás szerződés és az irodalom adataiból kitűnik a szerződés megkötésének idején száz kertészcsaládot fogadott birtokára a földesúr. Az 1817. évben készült megyei népösszeírás összesítője szerint 186 zsellér és kertész 20 állapotú felnőtt férfit írtak össze Kígyós pusztán. Ebből arra kell következtetnünk, hogy a numerusos gazdák munkaképes felnőtt férfitagjai mellett már az első években megkezdődött a feles kertészek, béresek, szolgák befogadása is. Az árendás szerződés 9. pontja szerint az uraság az allódiális pusztán katonák beszállásolását, a lakosok katonai szállításokra való kötelezését és idegen bíróság működését nem engedi, mert helyben van uradalmi tisztsége, illetve úriszéke, ahová a panaszosok fordulhatnak s az uradalom pallosjoggal is rendelkezik. Békés megye nemesi közgyűlése 1818. július 16-i határozatával ismerte