Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Békéscsaba

vallomása és az élő helyi szokások szerint 32 xr-ért végzik —, számításba véve az egy p.m. vetés utáni terméshozamot és értékét (2 Ft 9 19/90 xr.), a jobbágyoknak egy p.m. vetés után tiszta haszonként 1 Ft 37 19/90 xr marad. A rétek Egy embervágónyi rét ugyanannyi p.m. vetésként veendő. A rétek haszna, figyelembe véve egy p.m. termését, nem vonván le a kilencedet (3 54/72 p.m.), 40 1/10 xr-os árral megszorozva 2 Ft 30 3/8 xr. Ebből az összegből a ráfordítandó munkák bérét levonván úgymint: egy embervágó rét lekaszálását 18 xr-ban, összegyűjtését és összerakását 10 xr-ban, összehordását, mivel távol fekszenek, 14 xr-ban, ez összesen 42 xr-t tesz ki. A jobbágyoknak a rétekből tiszta haszonként 1 Ft 48 3/8 xr marad. A szőlők A szőlők censusát, az első osztályú földek censusával egyenlően, 56 xr-ban határoztuk meg. Egy p.m. szőlőhöz 3 kapás szükséges, a termés, bármely kapás után (levonva az uradalomnak szolgáltatni szokott kilencedet) 2 vederben határozható meg. Egy veder árát a vagyonbecslók (cenzorok) esküvel erősített bevallása szerint 1 Ft 12 xr-ban rögzítve, egy kapás utáni termés átlagos értéke 2 Ft 24 xr. Ebből leszámítva egy kapás szőlőre fordítandó munkák bérét, vagyis a) 5 kapálásért (nyitással) — ál2 xr 1 Ft-ot b) metszésért 12 xr-t c) kötözésért és gyomlálásért 6 xr-t összesen 1 Ft 6 xr marad. A tehenek A fejőstehenek hasznát — a vagyonbecslók esküvel erősített vallomása szerint — (számításba véve, hogy a teheneket itt 5 hónapon át szokták fejni) közepes tejhozam mellett napi 1 xr-jával lehet számításba venni. Az üszőt 2 Ft 24 xr-ért lehet eladni, így egy tehén után a várható haszon 4 Ft 54 xr. A téli tartás (helyi szokás szerint) 4 Ft-ba kerül, így tiszta haszonként mindössze 54 xr hozható ki. Javadalmak és károsodások A falu lakóinak a szomszédos kamarai pusztákon egyrészt földbérléssel (árendálással), másrészt kézi munkával van kereseti lehetőségük. A síkságon fekvő határ termékenysége jó, az uradalommal közös használatban lévő legelő a népességet tekintve szűk, és nagy részét a Körös kiöntése rongálja. A határban őszit és tavaszit egyaránt vetnek. A földeket nem trágyázzák. Az őszi és tavaszi szántást 4 jármossal végzik. A megyebeli piachely, Gyula mezőváros 2, a megyén kívüli piachely, Arad 7 mérföldnyi távolságra van. A határ, mindenekelőtt a legelő nagy része a Körös áradásainak ki van téve. A Pestről és Debrecenből Arad felé vezető közúton fekvő falu az átvonuló katonaságtól nem csekély terhet érez, különösen azért, mert a szarvasihoz 3, az orosházihoz pedig 2 1/2 statiónyira fekszik. 88