Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

A megye egy bizottságot küldött ki az ellenőrzésre, amely a járásbeli főszolgabíróból, segédesküdtjéből és a megyei tiszti főügyészből állt, kikötve, hogy a Békés megyei földmérő tagja nem lehet authentikus, valamelyik szomszéd megye hites földmérőjének felkérését rendelte el. 44. Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. sz-ban. Agrártörténeti tanulmányok 6. Bp. 1979. 55., Orosz István: A rideg tanya (In: A magyar tanyarendszer múltja. Szerk.: Pölöskei Ferenc—Szabad György. Bp. 1980. 194.), Nóvák László: Gyoma településnéprajzi viszonyai és hagyományos gazdálkodása (In: Gyomai tanulmányok. Szerk.: Szabó Ferenc. Gyoma, 1977. 524.) 45. OL N 26. b. 5. 6. 13., 15., 14., 17., 19. Spira György: A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegződéséhez. — Századok, 1958. 5—6. 627. 636: Pest megyében 1770—1828 között a jobbágytelkek száma 350 telekkel, 4, 8%-al nőtt. 46. BML. Ö. 61. 47. Magyar Gazda 1843. 82. 1308: Gazdasági hírek Békésből. u.o. 1843. 24. 376: „Itt Szarvason a 700 földművelő közül — ki valamire való — mindeniknek kisebb-nagyobb lóherése van, melyet május utolján vagy július elején először lekaszálván, kap egy hold után 2—3—4 kocsival jó szénát". 48. Mályusz Elemér: A reformkor nemzedéke. Századok. 1923—24. 45., Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora. Bp. 1897. 164: Egy-két vármegye nem fogadta el ezt a végzést. „Nógrád megye példáját követve Szabolcs és Békés megyének követei anélkül, hogy a törvény kötelező erejét kétségbe vonnák, ünnepélyesen óvásukat jelentik be megyéjük részéről a fenti végzés ellen." 49. OL N. 26. b. 1., 2., 6., 7., 9., 13., 16., 19., 23. Scherer Ferenc: Békés vármegye társadalma. Gyula, 1941. 31. 50. Szabó István: A jobbágybirtok problémái 1848—49-ben. In: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp. 1948. 369. Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. Békéscsaba, 1971. 166—67: Füzesgyarmat, szőlősgazdák rendtartása 1815: „minden gazdaember a maga szőlejét jó munkába teljes tehetsége szerént igyekezzék tartani, hogy tudniillik mind magának s mind a földesuraságnak hasznára lehessen, különben ha egy esztendőnek elfolyása alatt parlagul találtatik maradni, az olyast minden pénz nélkül az uraság másnak fogja adni". Zilahi Lajos: Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században. Békési Élet 1975. 2. 334: A szentetornyai Rosty-birtokból 47 hold „örökös bírás és használás alá" adása 19 orosházi gazdának szőlőtelepítés végett 1830-ban. Lásd még ehhez: Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767—1849. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 41.) Bp. 1967. 53—55. 51. BML Békés vm. közgy. jkv. 1828. 1875., 1828. 196; OL 1828-as orsz. összeírás. N. 26. b/2. Hasonló adatokat említ Feyér Piroska Kecskemét várossal kapcsolatban (Feyér Piroska: A szőlő és bortermelés Magyarországon 1848-ig. Bp. 1981. 347.). 52. Magyar Gazda 1842. 1.6. (A szerkesztő megjegyzései.) 53. Implom József: i.m. 45: „Harruckern J. Gy. levele a gyulai német telepeseknek" (1723): „Ha egyesek komló, mások szőlőműveléshez értenek, és szőlőskertet telepíteni akarnak, azoknak négy egész szabad esztendő ígéretik, az ötödik évben azonban a kilencedet szolgáltatni kötelesek". 54. U.o. 167. (Füzesgyarmat, 1815: A szőlősgazdák rendtartása.) A szüret idejének kezdetét a földesúri uradalom határozta meg, és a megyei közgyűlések tudósították a szomszédokat a pontos időpontokról. Bvm. jkv. 1827. 1671. 1672. „Arad és Nemes Bihar vármegye a kebelebéli szőlőhegyeken béállandó szüreteknek a hegyi bírákra nézve octóber holdnap 8-ra, közönségesen pedig ugyanazon holdnap 11-éra határozott kezdetét hírül adja." 55. Azért hangsúlyoztuk, hogy a mi összesítésünk, mert Tagányi Károly 7408 pozsonyi mérőt közölt. (Az 1828-iki országos összeírás végleges eredményei. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1896. 112.) 56