Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

13. Dányi Dezső: Városi háztartások és családok a 18. sz. végén (Győr 1787). Történeti Statisztikai Évkönyv 1963—64. 77. Dányi Dezső a Józsefi népszámlálásban és az 1828-as conscr. animarumban szereplő „família" szónak azonos tartalmat tulajdonít, azaz az „egy kenyéren élők" társadalmi csoportját nevezi háztartásnak. Az egy háztartásra jutó népesség országos átlaga 1828ban 5,98. (Dányi D.: Háztartás és család nagysága és struktúrája az iparosodás előtti Magyarországon. Történeti Statisztikai Tanulmányok. Bp. 1977. 3, 11—12. Dávid Zoltán: A házak száma és a népesség a XVI—

XVII. sz. forrásainkban. Történeti Statisztikai Közlemények, 1958. 3 —4. sz. 74.) A Józsefi népszámlálás alapján Békés—Csanád—Csongrád megyében a szóbanforgó adatokat a következőkben rögzíthetjük: Házak Családok számok Jogi népesség Egy házra jutó családszám Lélekszám A családok átlagos lélekszáma 761 27 728 144 985 1,22 6,33 5,23 14. Dávid Zoltán: A városi népesség nagysága Magyarországon 1785-ben és 1828-ban. (Történeti Statisztikai Évkönyv 1963—64. 126.) 15. Faragó Tamás: Háztartásszerkezet és falusi társadalom fejlődés Magyarországon 1787—1828. (Történeti Statisztikai Tanulmányok. 3.) Bp. 1977. 134. 16. Jároli József: Demográfiai viszonyok (In: Gyomai tanulmányok Szerk.: Szabó Ferenc, Gyoma, 1977). 17. Sápi Vilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon. Bp. 1967. 34. 18. BML Békésszentandrás község iratai. Községgazdálkodás, 1791, 1792, 1813. A Csabacsüdön levő szántóföldek váltsága: Bvm. jkv. 1827/1770. 19. Sápi Vilmos: i. m. 145. 19/a. Fényes Elek: Magyarország statisztikája. Pesten, 1842. I. 230. 20. Békés megyében az 1828-as országos összeírás feltűnően kevés kereskedőt vett számba. (Nógrád megye lakossága 1830-ban 184 174 fő volt. Csak három mezővárosának az adatait vizsgáltuk meg: Balassagyarmaton (3692 fős) 50 kalmár és 41 kereskedő; Pásztón (4141 lakos) 16 kalmár, Szécsényben (3351 lakos) 39 kalmár és 13 kereskedő volt. Kovacsics i.m. 7/a. tábla és A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. (Összeállította: Schneider Miklós, Salgótarján. 1972. 10., 66., 70.) Az 1773-as Békés megyei adóösszeírás már 32 kereskedőt sorolt fel: Békésen 4., Magyar Gyulán 8, Német-Gyulán pedig 3 kereskedőt írtak össze. (Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve 1884/85: Haan Lajos: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből, 110.) — Bvm.jkv. 1828./ 244.: „Frantz Ignátz gyulai fűszerszámos kereskedő előadta, hogy neki az 1822-ik esztendei megyei jegyzőkönyv 1533. sz. alatt a puskapor árulás megengedtetett. Ezt az engedelmet a Budai Artielleria Commandójánál hitelesen bemutatni kívánná". 21. Kovács Imre: Tekintetes nemes Bihar vármegye Szalonthai járása statisticai és topográphiai esmerete 1822-ik esztendőben (In: Schräm Ferenc: Két XIX. század eleji kézirat. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 39. Gyula 1962. 34.): „... a szarvasmarha-kereskedés járásunk részére haszonnal űzetik, ezen kereskedés azonban nagy részint gazdasági kereskedés, mivel... ha néhány marhakereskedőket kiveszem, akik a váradi, margitai, belényesi és más vásárokon vett marhákat, anélkül, hogy sokáig tartanák, a Gyulai, Aradi, Zarándi és Világosi Vásárokon kevés nyereséggel eladják, a marhával folytatott nagyobb kereskedés majd egészen ismeretlen". 22. Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon 1780—1815. — Bp. 1958. 337. 23. Bvm. jkv. 1828/1353., 2302. 24. Fényes Elek: Magyarország statisztikája Pesten, 1842. I. 205. 25. Bácskai Vera: A gyulai uradalom mezővárosai. (Atsz. 1967. 3—4. 449.) 53