Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

más, bérelt határban legeltetni; a kaszálókon sarjú nincs, az árvizek miatt csak későn és keveset lehet kaszálni — sokszor csak iszapos gaz terem; a kereskedelmi lehetőségek szinte a nullával azonosak: nincsenek jó utak (nincs kő a környéken), nincsenek hajózható folyók vagy csatornák; az adózók képtelenek termékeiket értékesíteni: Nagyváradot, mint körzeti centrumot közvetlen környéke jól ellátja, Pestre hosszú és drága a fuvar; a megyében nincs szabad királyi város, a földesurak messze laknak s így nincs kellő pénzforgalom; az árvizek rendszeresen elöntik a megye egyharmadát; a falvak nagyhatárúak s így az átlagos 1/4 telkes jobbágyok földjei sokszor 3—4 mérföldre esnek s így „kénytelenek" tanyákat építeni (szót sem ejt természetesen a közgyűlés a szállásföldi — tanyás gazdálkodás óriási előnyeiről...). Igazságtalan lenne — fejezték be érvelésüket — e megyét több adóval terhelni. A közgyűlés alatt megtörténtek az előírt javítások az összeírásban s így határozattá válhatott a végső summárium összeállítása. Az összegezést felterjesztették, majd arra 1832. augusztusában a nádor néhány, nem lényegbevágó észrevételt tett, melyre a megyei közgyűlés az év végén reagált; úgy tűnik, hogy végül is elaludt az ügy: az országgyűlésen nem született adóreform, melynek összeírásunk lett volna az alapja, maradt tehát a dicalis összeírások foltozgatása, melynek során se a megye, se a nádor nemigen vette figyelembe a nagy munkálat eredményeit. A megyei summázat így is szolgál egy nagy meglepetéssel: a szántók és rétek területi adatai feltűnően közelítenek az urbárium bevezetésekor felvett tabellák adataihoz: azaz, a megye kísérletet tett arra, hogy az urbárium után létesült telkekkel kapcsolatban egyoldalúan érvényesítse álláspontját! Az ezt követő adóösszeírásokban e telkek benn vannak, azaz Békés nemessége nem tudta a felsőséggel elfogadtatni álláspontját, de a szándék így is figyelemre méltó annál is inkább, hiszen 20 év múlva elkövetkezett a történelmi jelentőségű „osztozkodás" a földbirtokosok és a parasztság közt, a jobbágyfelszabadítás; a békési nemesség már ekkor jelezte, mely tervekkel kell majd a jobbágyságnak és az állami adóalapot védő hatalomnak megküzdenie. A summárium készítői a községi adatsorokhoz képest — mint látható — nem egyszer töredékére csökkentették a szántók és rétek területi adatait. (Szarvasnál pl. a szántót 16 ezer pm-ről 1800-ra, a rétet 16 ezerről 1700-ra, Csabánál a szántót 20 ezerről — 3 ezerre, a rétet 20 ezerről 3 ezerre és így tovább...) A további változások nem döntő jelentőségűek. A bihari és csanádi summárium ill. a községi adatok összevetése nem mutat hasonló eltérést se a földek rovatában, se egyebütt. Ott nem is volt a békésihez hasonlóan hosszadalmas és feszült a nádor, az országos bizottság ill. a megyék kapcsolata, levélváltás sora. Csanádban és Biharban már 1829 júniusában elkészülhetett a summárium is, ami később alig változott.

66 * * * Ezúton fejezem ki hálámat mindazoknak, akik a forráskiadvány létrejöttét elősegítették. Köszönettel tartozom a kötet lektorának, szerkesztőinek, a Békés Megyei Levéltár munkatársainak, az MTA Agrártörténeti Bizottságának, az Országos Levéltárnak, dr. Zömbik Miklósnak és a Békés Megyei Könyvtárnak. 51