Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Kevermes

Meddő tehenek: 2 tehene van 1 zsellérnek 1 tehene van 23 zsellérnek 2 tehene van 1 hazátlan zsellérnek 1 tehene van 5 hazátlan zsellérnek 24 zsellérnek és 6 hazátlan zsellérnek összesen 32 meddő tehene van. Juhok: nincsenek. Sertések: (1 évesnél idősebbek) 2 sertése van 10 zsellérnek 1 sertése van 48 zsellérnek 58 zsellérnek összesen 68 sertése van. Az egész közösségre vonatkozó megjegyzések A kertészek Kevermes pusztán, ahová bérlőkként telepítették őket, földművelésből és dohánytermesztésből élnek. Szerződést évről évre kötnek velük, amiből önként kiviláglik, hogy maradásuk az uradalom akaratától és a kölcsönös megegyezéstől függ. A házaik sajátjaik, mégis, abban az esetben, ha a földesúri uradalommal szerződni nem akarnak, vagy nem tudnak, az uradalom nem köteles ezeket megfizetni, a házakat így eltávozáskor vagy lerombolni és a fát saját hasznukra fordítani, vagy hátrahagyni kényszerülnek. Közterheket (a hadiadón és az utak javításán kívül) semmit sem viselnek. A tehenek A tehenet itt 3 hónapon keresztül vagyis 92 napig fejik; naponta 1 1/2 itce tejet, vagyis 138 itcét adnak; egy itce tej eladható 4/5 xr-al, így a 138 itce 1 Ft 50 2/5 xr-ért. Az üsző eladható 2 Ft 24 xr-ért, a trágya 24 xr-t ér s így az egész jövedelem 1 tehén után 4 Ft 38 2/5 xr. A tehén téli tartásának költségeit az esküdtek 3 Ft 12 xr-ban adták meg, a legeltetést 1 Ft 22 xr-ban, vagyis összesen 4 Ft 34 xr-ban. Ezeket a jövedelemből levonva, tiszta nyereség címén 1 tehén után 4 2/5 xr marad. Kézművesek: nincsenek. Kereskedő: 1 hazátlan zsellér (4. osztályú). Kiegészítő adatok és megjegyzések A puszta földesura a Thököly család. 1836-ban a népességszám: 1388. 406