Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

21. táblázat I. osztályú úrbéres telkek száma Bihar megye 1828-as országos összeírásában (az 1950-ben Békéshez csatolt területen) (Egy I. osztályú egész telekhez 26 hold szántóföld tartozott.) A település neve Egész telkek A jobbágyok Összes szántó 1 jobbágyra esik A település neve szama szama holdakban holdakban 1. Geszt 33 3/8 128 867 3/4 6,78 2. Harsány 51,5 173 1340 3/4 7,72 3. Kötegyán 16,5 63 428 1/2 6,8 4. Mezőgyán 42 115 1092 9,5 5. Okány 45 7/8 127 1186 2/4 9,3 6. Sarkad 24,71 92 642 3/4 7,22 7. Ugra 4/8 4 80 (A telkesek mellett az 1—2 holddal bíró zselléreket is felvették.) (22. táblázat). 22. táblázat A II. osztályú úrbéres telkek száma Bihar megye 1828-as országos összeírásában (Az 1950-ben Békéshez csatolt területen) (Egy egész telekhez 28 hold szántó tartozott) Az úrbéres szántók holdakban Egész telkek száma Méhkerék Zsadány 663 1/4 328 1/4 23 2/3 (nincs szabályos telekfelosztás) 36 1/3 (nincs szabályos telekfelosztás) III. osztályú telkek Bihar fenti területén csak Sarkadkeresztúron voltak, ahol is az egész telkek száma 7 5/8-at tett ki (azaz, telkekként 30 hold szántót véve, itt a szántók területe 229 h. volt). Miután az országos összeírásba csak a bevetett szántó területét jegyezték be, a 3 nyomásos határhasználatú településeken a bevallott vetésterület felét ugar címén hozzáadtuk, és így kaptuk meg az illető jobbágy tulajdonos szántóját. A két nyomásos gazdálkodású településeken a vetés területével azonos nagyságú ugart vettünk számításba. A 3 nyomásos gazdálkodás Békés megye területén, a két nyomású határhasználat pedig Bihar megyében volt uralkodó. Különleges helyet foglalt el néhány volt Bihar megyei falu, Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Zsadány (az utóbbi két település a hatalmas derecskéi uradalomhoz tartozott), ahol nem volt szabályos telekbeosztás. A jobbágyok rétegződését vizsgálva megállapítható, hogy a jobbágyok zöme 2/8, 3/8, 4/8 és 6/8-os telekhányaddal rendelkezett, százalékos megoszlásuk mind a három osztályban hasonlóan alakult: (22/a. táblázat). 36