Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Battonya
A szántóföldek átlagos censusa A szántóföldeket a szokott 3 nyomásra osztották fel. Ezek (az ugar levonása után) elérik a 9162 pozsonyi mérő terjedelmet. A községet minőség szempontjából két osztályba lehet sorolni. Az I. osztályba 6108 p.m. tartozik, melyből egy mérőt 24 xr-al adóztatnak meg, az összest tehát 2443 Ft 12 xr-al. A második osztályba 3054 p.m. tartozik, melyből egy mérőt 18 xr-al, az összest tehát 916 Ft 12 xr-al: vagyis együttesen a 9162 p.m.-t 3359 Ft 24 xr-al adóztatják meg, amelyet krajcárokra átszámítva és a földek számával, vagyis 9162 p.m.-vei elosztva, egy p.m. föld átlagos censusa 22 xr. A földek átlagos termése A jobbágyok kétszerest, árpát és zabot vetnek. Egy mérő kétszeres vetése után — figyelembe véve mindkét osztályú földet, és több év termését, levonva a vetőmagot, a kilencedet és a tizedet, amelyeket ámbár jelenleg szerződés szerint fizetnek meg (mégis ezt a mintegy csak 6 évre kötött szerződést úgy veszik, mintha természetben szolgáltatnának be) — hozzávetőleg 3 p.m. terem. Egy mérő árpa, ha természetben szolgáltatnának be, átlag 4 p.mérő-t, 1 mérő zab átlagosan 4 p.mérőt terem. Ezek összeadva együttesen 11 p.m.-t tesznek ki, amit a terményfajták számával, vagyis 3-al elosztva 1 p.m. vetés után az átlagos termés 3 egész és kétharmad p.m., azaz az összes 9162 mérő vetés után a termés 33 594 mérő: ebből kétszeres 16 797 p.m., árpa 12 597 háromnegyed, zab 4199 egynegyed mérő. Mivelhogy helyben piac nincs, a jobbágyok terményeiket leginkább a szomszédos megye kiváltságolt városába, Aradra szállítják. Ezért elővettük nevezett vásárhely terményeinek ártáblázatait, amelyekből 7 év átlagát véve az alábbi ár jön ki: 1 mérő kétszeres 7 évi piaci ára 51 egész kétharmad xr, 1 mérő árpa 7 évi piaci ára 29 egész tizenkilencharmincad xr, 1 mérő zab 7 évi piaci ára 29 egész egyheted xr. Ezeknek az áraknak a teljes összegét, amely piaci árban kitesz 1 Ft 50 egész harminckét-hetvened xr-t, vagyis 110 egész harmincegy-hetvened xr-t, osztva a megjelölt 3 terményfajtával, egy mérő termés átlagos árául 36 egész ötvenhét-hetvened xr jön ki. Minthogy ebből a két állomásnyira történő szállítás kiadásait — az egyes állomásokat 3 xr-al számolva — le kell vonni, átlag árként 30 egész ötvenhét-hetvened xr-t állapítottunk meg. Mindezt a teljes termés összegével, vagyis 33 594 mérővel megszorozva, a termésből eredő jövedelem 1725 Ft 55 egész négy-harmincötöd xr-t tesz ki. 1 p.m. vetés után — az előrebocsátottak szerint — 3 2/3 mérő terem, 1 mérő átlagos ára 30 ötvenhét-hetvened xr, elvégezve a szorzást kitesz az egész jövedelem 1 mérő vetés után 1 Ft és 52 egész kétszázhét-kétszáztized xr-t: azonban egy mérő őszi vetés 2 szántást követel, a tavaszi pedig egyet, vagyis együtt hármat, amiből egy mérő — akár őszi, akár tavaszi vetés — középszámítással követel másfél szántást, amelyiknek bármelyike egyenként 24 xr-ba kerül, összesen tehát a vetés és borpnálás együtt 36 xr, a trágyázást (amely nincsen szokásban) is számolva (8 xr). így egy mérő vetés összes kiadása 44 xr. Ezt a fent levezetett jövedelemből levonva — tiszta haszon címén — egy p.m. vetés után 1 Ft 8 egész kétszázhét-kétszáztized xr marad. Ezt megszorozva az egész vetéssel, vagyis 9162 mérővel, az egész tiszta haszon az említett vetés után 10 534 Ft 7 egész négy-harmincötöd xr-t tesz ki (mivel a kilencedet és a tizedet természetben számolták, az átlagárból nem lehet levonni az ezzel egyenlő összeget). 394
