Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok
18. táblázat Az I. osztályú úrbéres telkek száma és megoszlása Békés megyében az 1828-as országos összeírás alapján Teleknagyság Szántó Jobbágyok Szántóföld összesen Teleknagyság holdakban száma holdakban 1/8 4,25 80 340 2/8 8,5 2219 18 861,5 3/8 12,75 387 4 934,25 4/8 17 1575 26 775 5/8 21,25 146 3 102,5 6/8 25,5 574 14 637 7/8 29,75 53 1 576,75 egész 34 262 8 908 1 1/8 38,25 28 1071 1 2/8 42,5 72 3060 1 3/8 46,75 8 374 1 4/8 51 32 1632 1 5/8 55,25 5 276,25 1 6/8 59,5 2 119 1 7/8 63,75 3 191,49 2 egész 68 13 884 2 1/8 72,25 2 216,75 2 2/8 76,5 3 229,5 2 4/8 85 1 85 2 7/8 97,75 1 97,75 3 2/8 110,5 1 110,5 4 egész 136 1 136 Összesen 5469 87 618,27 hold (= 2577 egész telek) A vizsgált területen a határhasználat alábbi típusai különülnek el: 1. Nincsenek nyomások, a jobbágyok a szárazulatokon bárhol vethetnek. 2. Nincsenek nyomások, a telkes jobbágyok földjei egy tagban vannak. 3. A határt két nyomásra osztva használják. 4. A határ 3 nyomásos rendszerű. 5. A határt négy nyomásra osztva használják (Köröstarcsa). Más forrásanyag tanulmányozása kapcsán feltárultak a helyi határhasználat egyéb jellegzetességei is. Mint Orosz István tanulmányából megismerhetjük, kialakult az ún. kettős határhasználat. Erre jellemző volt, hogy a szántóföldek között jól elkülöníthető az egyes tagban kimért határrész, amelyet a legtöbb helyen szállásföldeknek neveznek, s e mellett mindenütt megtaláljuk az ugarnak nevezett földeket, amelyeken a közösségi korlátok, a vetéskényszer és a tarlószabadulás rendszere is érvényesül. (Pl. Mezőberényt az összeírás 3 fordulósnak nevezi, a valóságos hatarhasznalat szerint pedig a szállásföldek mellett két ugardűlő volt. Ilyen rendszere volt Orosházának és Gyomának is. 44 ) 34
