Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Zsadány

Juhok (1 évesnél idősebbek): 6 juha van 1 telkes jobbágynak, szántója 16 1/2 p. m. 6 juha van 1 telkes jobbágynak, szántója 10 1/2 p. m. 6 juha van 2 telkes jobbágynak, szántójuk 6 5/8—3 p. m. 5 juha van 6 telkes jobbágynak, szántójuk 9 1/2—18 p. m. 10 telkes jobbágynak összesen 54 juha van. Sertések (1 évesnél idősebbek): t 1 sertése van 24 telkes jobbágynak. Az egész közösséget érintő észrevételek A határ fekvése sík, a sziksós részekkel kevert talaj termékenysége közepes. Úrbéri állapot Az urbárium által második osztályba sorolt falu, az Eszterházy hercegség földesúri uradalmával 1783-ban kötött tartós szerződése szerint 9 xr-al vált meg egy kézi robotot. Az 1773. évi urbárium szerint a jobbágyok 18 egész és kétnyolcad úrbéri telket 382 egész és egynegyed hold szántófölddel és 433 egész és fél kaszás réttel művelnek; az új bediktálás szerint viszont az összeírt jobbágyok kezén (akiknek kategóriáját, — hogy ti. hány közülük egy vagy több nyolcados telkes jobbágy — meghatározni nem lehetséges, mert telkeiknek egymás közti újrafelosztása és szabad eladása következtében a földeket annyira összekeverték, hogy azokat teljesen szabályozatlan mennyiségben birtokolják), van tehát azokkal a telkekkel együtt, amelyeket a nemesek birtokolnak és az ugarral együtt 1026 egész és ötnyolcad hold és 1123 egész és egynyolcad kaszás rét. A telkeknek ez a növekedése azokból az úrbéri földekből származott, amelyeket a telkes jobbágyok az urbárium bevezetésének alkalmával elhallgattak. Ezeknek a földeknek az összeírása ellen a földesúri uradalom tiltakozott. De mivel a jobbágyokat ezekre a visszamaradó földekre való tekintettel — amelyeket a hivatkozott és az 1813. évben kötött hasonló szerződésben szilárdan birtokolnak a földesúri uradalom által elismerten — üldözték, az utasítás szelleme szerint úgy határoztunk, hogy össze kell írni e (remanenciális) maradvány földeket is, annál inkább, mert ezek legnagyobb részükben a dicalis összeírás hatálya alá is estek, és a jelenlevő jobbágyok megerősítették, hogy a maradványföldeket a szoros értelemben vett úrbéres földektől nem is tudják megkülönböztetni, minthogy nekik ezeket egyénileg sohasem mérték ki. A szántók A határban csak két nyomás van, egy teljes nyomást váltakozó sorrendben ugarnak hagynak. A nyomásoknak ezt a felosztását nem a talaj terméketlensége, vagy más, az instrukció 14. §-ához fűzött okok miatt végzik így, hanem egyedül az elfogadott szokásból és a helyi körülmények miatt. Az összeírt telkes jobbágyok kezén van 1026 egész és ötnyolcad p.m. szántó (az ugart nem számítva) amelyekből egy p.m. szántót — mivel ebben a határban a szántóföldek (a falu urbáriuma és az esküdtek vallomása szerint) egyenlő minőségűek — megkülönböztetés nélkül 30 xr-al szoktak megadóztatni. A faluban rendszeresen és főként kétszerest és rozsot szoktak vetni; egy p.m. kétszeres vetése után — tekintetbe véve több év termését és számításba véve a dézsmát, amelyet itt természetben fizetnek, emellett levonva a magot, terem 2 egész és egy 383