Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Sarkadkeresztúr

— a jobbágyok kezén van 229 p.m. szántó; ebből 2/3 az I. osztályba, (amely mérőnként 26 xr-al, 1/3 a II. osztályba sorolható, amely mérőnként 20 xr-al, azaz egy p.m. átlagosan censusa 24 xr-al censuálható. A faluban főként kétszerest és zabot vetnek és 1 p.m. kétszeres vetése után, figyelembe véve több évi termést, levonva a kilencedet (melyet itt természetben fizetnek), számot vetve a maggal, terem 1 6/8 mérő, zabból 2 mérő. 1 p.m. vetés után a termés tehát átlagosan 1 7/8, vagyis az összes 229 mérő után 429 3/8 mérő a termés, amelyből 260 3/8 a kétszeres és 229 a zab. Mivel a faluhoz legközelebb a 3 mérföldnyi távolságra fekvő gyulai piachely van, ennek a piacnak a terményárai alapján, figyelembe véve a távolságot is, hét év átlagában 1 mérő kétszeres ára 51 xr, a zabé 23 xr (összesen ez kitesz 1 Ft 14 xr-t, vagyis 74 xr-t, elosztva a két terményfajtával kijön, hogy 1 p.m. termény átlagára 37 xr). Mivel egy p.m. vetés után 1 7/8 mérő terem, egy mérő átlagos ára pedig 37 xr, elvégezve a termésnek az átlagárral való szorzását, a teljes jövedelem egy p.m. vetés után 1 Ft 9 3/8 xr. De egy mérő őszi vetés 2 szántást kíván meg, a tavaszi pedig egyet, s így akár az őszi, akár a tavaszi vetés átlagosan 11/2 szántást követel (egy szántás = 24 xr-t), ami, beleértve az utolsó alászántást — melyet könnyebb munkával szoktak elvégezni — a vetéssel és a boronálással együtt 36 xr-t tesz ki. Mindezeket levonva az előbb kimutatott jövedelemből egy p.m. vetés után tiszta nyereségként 33 3/8 xr marad. A rétek A falu rétjeit sohasem lehet kétszer kaszálni. Minőségük a földekével azonos, s így a censusuk is egyenlő a földekre megállapított 24 xr-al. Mivel a rétek minősége a földek minőségével azonos, s a földek termése — egyedül a magot vonva le — 2 3/8 mérővel számítható, amely 37 xr-al, mint egy mérő átlagárával megszorozva 1 Ft 27 7/8 xr-t tesz ki. A kaszálás bérét egy kaszás rétre vonatkozóan 12 xr-ban, az összegyűjtését, összerakását és összehordását 12 xr-ban meghatározva a költség összesen 24 xr. Mivel pedig egy kaszás rét két mérőt tesz ki, 1 p.m. rétnél a kiadásuk 12 xr. Ezt a fent kiszámított jövedelemből levonva egy p.m. rét után tiszta nyereség címén 1 Ft 15 7/8 xr. marad. A szőlők A falu szőlői, amelyek síkságon fekvő kertek, az I. osztályú szántóföldekkel azonos értékűeknek veendők, így censusuk a szántóföldekkel azonos, 26 xr. Egy p.m. szőlő — ezen a helyen — átlagosan 4 kapást követel, az egyes kapások után levonva a kilencedet és tizedet, amelyet természetben fizetnek, 2 veder termés adódik. Egy veder bort 511/5 xr-ért lehet eladni, így egy veder áraként 511/5 xr-t véve számításba, egy kapás után a bortermés ára 1 Ft 42 2/5 xr. Az ötszöri kapálás (nyitással és befedéssel) egyenként 8 xr (összesen 40 xr), a metszés fél napra 4 xr, kétszeri kötözés (mindegyikre félnapot véve és egy napért 8 xr-t számolva) 8 xr, a kötöző 5 xr, vagyis a kiadás összesen 57 xr, amit levonva, egy kapás szőlő után tiszta nyereségként 45 2/5 xr marad. A tehenek A tehenet 6 hónapon keresztül fejik, vagyis 182 napon át, ami naponta 2 itce vagyis összesen 364 itce tejet jelent, egy itce eladható 4/5 xr-ért, ezt megszorozva 376