Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Okány

Sertések (1 évesnél idősebbek): 1—1 sertése van 12 telkes jobbágynak 12 telkes jobbágynak összesen 12 sertése van. Az egész közösséget érintő észrevételek A határ fekvése sík, talaja jó és termékeny minőségű. A szántók A határban csak két nyomás van, egy teljes nyomást váltakozó sorrendben ugarnak szoktak hagyni. Ez a felosztás nem a talaj terméketlensége miatt, sem az Instrukciók 14. §-ához fűzött kiegészítésekben lévő más okok miatt van így, hanem egyedül az elfogadható szokásból, és a helyi sajátosságok alapján hasz­nálják úgy a földeket. Az Instrukció 14. §-ához csatolt kiegészítés szerint csupán a rendesen megművelt szántóföldet lehet alapul vanni; erre való tekintettel az az egész nyomás, amelyet a szántóföldön érintetlenül hagynak, az összírásból kivettnek tekintendő. Ilyenformán ezen a helyen — miután levonjuk az ugar címén kivett fele földterületet — a jobbágyok kezén van 1186 2/4 p.m. szántó­föld: az I. osztályba soroljuk 2/4-ét (42 xr-jával véve mérőnként összesen 1 Ft 24 xr), a II. osztályba hasonlóan 2/4-ét (32 xr-jával véve 1 Ft). Ez összesen 2 Ft 24 xr, amit 4-el osztva, egy p.m. átlagos censusaként 36 xr-t kapunk. A faluban leginkább kétszerest szoktak vetni és 1 p.m. kétszeres vetése után figyelembe véve a szántók mindkét osztályát, több évi termést, levonva a kilen­cedet és a tizedet, melyet itt természetben fizetnek meg, számot vetve a maggal is, 3 p.m. terem, vagyis az összes 1186 2/4 mérő vetés után 3559 1/4 mérő. Mivel e helyen piac nincsen, átvettük a nagyváradi megistratustól a terményekre vonatkozó ártáblázatot. Ebből a legközelebbi, mintegy 2 3/4 statióra lévő piac alapján, figyelembe véve a távolságot is, hét év átlagában 1 p.m. kétszeres ára 50 xr. Mivel az előbbiek alapján 1 p.m. vetés termése 3 mérő, egy p.m. átlagára pedig 50 xr, egy p.m. vetés után az összes jövedelem 2 Ft 30 xr. De mivel 1 mérő őszi vetés alá 3 szántásra van szükség, amelyeknek mindegyike 24 xr, a 3 szántás egy vetéssel és a boronálással 1 Ft 12 xr, amit a fent kiszámított jövedelemből levonva, egy p.m. vetés után tiszta haszon címén 1 Ft 18 xr marad. Mivel itt a kilencedet és a tizedet már természetben számításba vettük, ellenértékét az átlagos árból nem kell levonni. A rétek A falu rétjeit ritkán kaszálják kétszer. Nem egyenlő minőségűek a földekkel, s így a II. osztályú szántók censusával, 30 xr-al számolhatunk. Mivel a falu rétjei ritkán kaszáihatók kétszer, átlagos jövedelem címén a II. osztályú szántók termését vettük alapul, csak a magot vonva le, 2 6/8 mérővel, amelyet 50 xr-al, mint egy mérő kétszeres átlagárával megszorozva, 2 Ft 17 4/5 xr-t kapunk. Levonjuk a kaszálás bérét, egy kaszás rétre vontkozóan 12 xr-ra becsülve, az összegyűjtését, összerakását és összehordását, egy kaszás rétre vontkozóan 12 xr-ban meghatározva, a költség összesen 24 xr. Mivel pedig ezen a helyen egy kaszás rét két mérőt tesz ki, egy p.m. rétnél a kiadás 12 xr, s ezt a fent kiszámított jövedelemből levonva egy p.m. rét után tiszta nyereség címén 2 Ft 5 4/8 xr marad. 359

Next

/
Thumbnails
Contents