Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Méhkerék

Javadalmak és károsodások A falu tehetősebb lakói földműveléssel foglalkoznak, a szegényebbeknek pedig télen a fa és nádvágással, s visszatérő mezei munkák idején pedig a pusztákon és a szomszédos Békés megyében van kereseti lehetőségük. Rendszerint kétszerest vetnek. A trágyázás ugyan termékenyebbé teszi a szántóföldeket, de az ezen a helyen nincs szokásban az állatok és így a szükséges trágya hiánya miatt: ha alkalom adódik a trágyázásra, az összes földek jól trágyázhatok. A szántást 4 jármossal szokták végezni, mégpedig az őszi vetés alá három alkalommal. Legközelebbi piachelyei a gyulai és a nagyváradi: az első 1 1/2, az utóbbi 3 állomásnyi (statiónyi) távolságra van. A falunak semmi rendkívüli jövedelme nincsen az úrbéri kocsmáitatás (amelyet 10 Ft-ért szokott bérbeadni) és a malom mellett (az utóbbi 10 Ft-ot jövedelmez). A falu rétjeit a szántóföldekkel együtt a Kölesér és Pósa patakok veszélyeztetik. Az átvonuló katonaság közvetlenül nem terheli, hanem ez eltartásra a szomszédos Kötegyán faluban szokott összegyűlni. Az említett közösségi jövedelmek mellett semmi más jövedelme nincsen, a házi kiadásokat és a nemes vármegye házi pénztára terheit a lakosok között szokták szétosztani. A község előfogatot szolgáltat, és evégből egy négyfogatút tart, természetbenieket is tartozik szolgáltatni a megyében állomásozó katonaságnak, s az ebből adódó vesztesége (deperditája) 68 Ft 53 60/100 xr, amint ez a nemes vármegye számvevősége által készített számadásból kitűnik. Kézművesek: összesen 1 telkes jobbágy. Kovácsmester: 1 telkes jobbágy, egyedül, legény nélkül dolgozik, a vármegyei osztályozás szerint 1/10 osztályú; 4 p.m. szántója és 4 kaszás rétje van. Malmok 2 telkes jobbágynak van 1—1 szárazmalma, amelyek tiszta jövedelme (leszámítva a javítás költségeit és az uradalomnak évi adó fejében szolgáltatott 4 Ft-ot) 6 Ft-ra becsülhető. A községnek van 1 szárazmalma, ennek évi jövedelme (leszámítva a javítás költségeit és az évi 4 Ft-os uradalmi adót) 10 Ft-ra becsülhető. Kiegészítő adatok és megjegyzések 1828. jan. 23. „A Méhkeréki Communitas elöljárói és lakosai"-nak levele az összeíró Országos Bizottsághoz: „... mi Méhkerék helységének lakosai, a Derecskéi Dominiumhoz tartozó több helységek között ezen határt főméltóságú Eszterházy Miklós főherczegségétől örökös contractus mellett már most 2137 forint(na)k és 48 xr-oknak v(áltó) cz(édulába) való fizetése, azonkívül bizonyos szekeres és gyalog napi számok teljesítésénél fogva bírjuk esztendőnként arendába ..."„... mi a mi házhelyekeinket, szántó és kaszáló földjeinket, a szabad adás—vevés útján egymástól többnyire készpénzben szoktuk venni, mely ház, telkek nagyobb része oly szűk, hogy a szálláshelyeknek az intravillanus fundusok bővítésébe leendő bészámlálása mellett is, alig ütik ki a két posonyi mérőnyi capacitást: de több az, hogy sok ház telekjeink nemhogy ezen kegyelmesen kirendelt mennyiséggel egyeznének, sőt számos ház telekjeink találtatnak amelyek közzül négynek sincs annyi kiterjedése mint amennyinek a kegyelmes urbárium értelméhez képest lenni kellene ..." 353