Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Kötegyán
Javadalmak és károsodások A falu lakói a földművelés mellett dohányműveléssel is foglalkoznak, a szegényebb osztály pedig aratás és más mezei munkák idején a megyebeli és a szomszédos Békés megyei pusztákon kétkezi munkákkal törekszik életszükségleteit megszerezni. Rendszeresen leginkább kétszerest vetnek. A földek trágyázása nincs szokásban. A szántást főként négy jármossal szokták végezni, mégpedig az őszi vetés alá három alkalommal. A falu legközelebbi piachelyei a gyulai és a nagyváradi; az első 2, az utóbbi pedig 6 mérföldnyi távolságra van. A falunak semmi jövedelme nincsen az urbáriális kocsmáitatáson — amelyet 16 Ft-ért szokott bérbeadni — és a község által használt szántók jövedelmén kívül. A falu rétjei a szántókkal együtt a Fekete-Körös és a Gyepes gyakori kiöntéseinek vannak kitéve. Mivel itt állomáshely (statio) van, az átvonuló katonaság terhelni szokta, ha Arad, Gyula vagy Nagyvárad felé vonul. Mivel semmi rendkívüli jövedelmük nincsen, a szükséges házi kiadásokat és a tekintetes vármegye házi pénztára számára szolgáló adómennyiséget is a lakosok a sajátjukból kénytelenek viselni. A község állami (publicus) előfogatokat szolgáltat, és e végből egy négyfogatút tart. Természetbenieket is tartozik szolgáltatni a megyében állomásozó katonaságnak, az ebből adódó vesztesége (deperditája) 74 Ft 44 48/100 xr, amint ez a tekintetes vármegye számvevősége által gondosan készített számadásból nyilvánvaló. Miután mindezeket ilyenformán elvégeztük, végrehajtottuk a jelen összeírás és a község urbáriuma összevetését. Kitűnik, hogy az 1772. évi urbárium szerint, ebben az I. osztályú faluban 18 6/8 teleknek (489 1/2 hold szántófölddel és 373 kaszás réttel) kell lennie; az új bediktálás szerint, hozzáadva az ugart, az összeírt jobbágyok kezén (akiknek időközben a kategóriáját, hogy t.i. hány közülük egy vagy több nyolcad telkes jobbágy, meghatározni nem lehetséges: mert telkeiknek egymás közti jelenleg létező újrafelosztása és szabad eladása következtében a földeket teljesen szabályozatlan mennyiségben birtokolják) összesen 428 1/2 hold föld és 319 kaszás rét van. Ha ehhez hozzáadjuk a nemesek által bírt úrbéres telkeket is, nyilvánvaló, hogy ezen a helyen az úrbéri tartozékokból 34 1/2 hold szántóföld és 39 kaszás rét hiányzik, ennek okául a jelenlévő esküdtek azt állították, hogy a hiányzó telkeket a tekintetes úrnő allodiális földjeihez kapcsolta és saját használatára fordította. Kézművesek: összesen 1 zsellér. Kovácsmester 1 zsellér, legénye nincsen, egyedül dolgozik, a megyei osztályozás szerint: 1/10 osztályú (szőlővagyona van). 1828-ban Kötegyánban minden háztartást külön írtak össze, így bemutatható 18—60 éves adózók létszáma: 5 adózót írtak össze 1 háztartásban 4—4 adózót írtak össze 6 háztartásban 3—3 adózót írtak össze 17 háztartásban 2—2 adózót írtak össze 74 háztartásban 1—1 adózót írtak össze 29 háztartásban 6 háztartásban nem írtak össze adózó személyt. 339
