Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Biharugra

szerint is egyenlő minőségűek) megkülönböztetés nélkül 24 xr-jával adójegyzékbe venni, 1 p.m. censusa 24 xr. Ebben a faluban leginkább búzát és kétszerest szoktak vetni. Egy p.m. kétszeres vetés után, figyelembe véve több évi termést, levonva a kilencedet, amelyet természetben fizetnek meg, számot vetve a vetőmaggal, 2 egész és egynegyed p.m., vagyis összesen 80 mérő után összesen 180 mérő a termés. Mivel helyben piac nincsen, átvettük a nagyváradi magisztrátusnak a terményekre vonatkozó ártáblázatát; a legközelebb, mintegy másfél stációra levő nagyváradi piac árai alapján, figyelembe véve a távolságot is, hét év átlagában 1 p.m. kétszeres ára 50 xr. Az előbbiek alapján 1 p.m. vetés termése 2 egész és fél mérő, egy p.m. átlag ára pedig 50 xr; elvégezve a szorzást kijön, hogy egy p.m. vetés után az egész jövedelem 1 Ft 52 egész és fél xr. De mivel 1 mérő őszi vetés alá 3 szántás szükséges, amelyek mindegyike 24 xr (így a 3 szántás, egy vetéssel és a boronálással 1 Ft 12 xr), egy p.m. vetés után tiszta haszon címén 40 egész és fél xr marad. A rétek A falu rétjeit ritkán lehet kétszer kaszálni, és mivel ezeknek minősége a földekével azonos, a censusa is (az instrukció 15. §-a szerint) 24 xr. Mivel, mint előrebocsátottuk, a rétek minősége a földek minőségével azonos, a földek termése — egyedül a vetőmagot vonva le — 2 egész és fél mérővel számítható, amely 50 xr-jával (egy p.m. kétszerese átlag árával) megszorozva 2 Ft 5xr-t tesz ki. A kaszálás bérét (egy kaszásra vonatkozóan 12 xr-ra becsülve), az összegyűjtését, összerakását és összehordását (egy kaszás rétre vonatkozóan 12 xr-ban meghatározva) összeadva, 24 xr-t kapunk. Mivel pedig ezen a helyen egy kaszás rét két mérőt tesz ki, egy p.m. rétnél a kiadás 24 xr; ezt a fent kiszámított jövedelemből levonva, egy p.m. rét után tiszta nyereség címén 1 Ft 53 xr marad. A tehenek A teheneket itt 6 hónapon keresztül fejik (ez 182 napon keresztül, naponta 2 itce tejjel számolva, összesen 364 itcét jelent; egy itcét el lehet adni négyötöd xr-ért, ezt megszorozva 364-el, 291 egész egyötöd xr-t, vagyis 4 Ft 51 egész egyötöd xr-t kapunk. Az üszőt el lehet adni 1 Ft 36 xr-ért, s így az egész jövedelem 1 tehén után 6 Ft 27 egész egyötöd xr. A téli tartás (az esküdtek vallomása szerint) 3 Ft 36 xr, ezt a jövedelemből levonva, tiszta haszonként 1 fejőstehén után 2 Ft 51 egész egyötöd xr marad. A trágyát nem vesszük számításba, mivel a lakosok földjeiket nem szokták trágyázni; a trágyát semmire sem becsülik. Egyébként a tehenek a házi legelőt használják. Javadalmak és károsodások A falu lakosainak kereseti lehetőségeik vannak (szőlőművelés idején) a nagyváradi szőlőhegyen és az ezzel szomszédos szőlőkben, aratás és más mezei munkák idején pedig a szomszédos pusztákon. A szántókon rendszeresen kétszerest szoktak vetni. A szántást rendszeresen 4 jármossal szokták végezni, mégpedig az őszi vetés alá három alkalommal. A falu, legközelebbi piachelye N. Várad, amely 1 egész és fél stációra van. 315