Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Elek

A szőlők a) Egy mérő szőlő műveléséhez 2 kapás szükséges; egy kapás több év termését figyelembe véve átlagosan 1 vedért hoz, ennek értéke 1 Ft. A hasznot így számítottuk ki: b) Egy mérő jövedelme 120 xr c) A kiadások: 3-szori megmunkáláshoz 6 kapás szükséges, egy napi bér 12 xr. így háromszori munkáért 72 xr, d) metszésért 2 munkásnak 12 xr-jával 24 xr, e) kötözésért 2 fiúnak 4 xr-jával 8 xr; összes kiadás tehát 104 xr. Ezt a jövedelemből levonva, egy p. mérőre tiszta nyereségként 16 xr, vagyis egy kapásra 8 xr jut. A tehenek a) A tehenet 125 napon át fejik (naponta egy ítce tej 1 xr-jával véve); a tej jövedelme 125 xr. b) Az üszőt 72 xr-ra becsültük. c) A trágyát 12 xr-ra becsültük. A tehén utáni jövedelem tehát összesen 209 xr. Kiadások: mivel itt a teheneket különböző takarmánnyal szokták kiteleltetni, ezek mértékét megjelölni nem tudtuk, de a kiadásokat 8 Ft-ra (valutalis), vagyis conventionális pénzben 192 xr-ra tettük. Ezeket a jövedelemből levonva — tiszta haszonként 1 fejőstehén után 17 xr CM. marad. Javadalmak és károsodások A telkes jobbágyoknak a mezőgazdaságban és a baromtartásban van kereseti lehetőségük, amelyet szorgalmasan ellátnak: a zsellérek kaszával pénzt, aratással gabonát szereznek maguknak. A talaj az őszi vetést csakúgy mint a tavaszit közepes eredménnyel fogadja be. A szántóföldeket rendszeresen szokták trágyázni, és ez a trágyázás egy p.mérőre számítva 12 xr-ra értékelhető. Leginkább 4 igásmarhával szántanak, éspedig az őszi alá kétszer, a tavaszi alá egyszer. Szomszédos piaca a 2 mérföldnyire levő Gyulán és az 5 mérföldnyire levő Aradon van. Nincs kitéve semmiféle rendkívüli természeti csapásnak, de magát a lejtősebb helyen fekvő falut, gyakran nyomorgatják a hosszabb időn keresztül tartó záporesőkből keletkező vizek. A féléves kocsmáitatás mellett, amelyért 30 Ft-t (CM.) kapnak, a községnek van egy kétkerekű szárazmalma (jövedelme 20 Ft). Az átvonuló katonaság nagyon ritkán zavarja. Mind a saját, mind a megyei házipénztár szükségleteit egyéni kivetés útján fedezik. Semmilyen közintézményük nincsen. A falu nagyobb kiterjedése nem remélhető. Mind az előbbiekhez kapcsolódó állami terheket, mind a katonaságnak a természetbenieket a megye (repartitiója) elosztása szerint teljesítik, és ezért, ha a piaci ár nagyobb, mint a megszabott ár, akkor a községnek veszteségei vannak. Végül találtunk magánosok által fenntartott 7 szárazmalmot, amelyek, levonva a 10 Ft-ra kalkulált földesúri censust, évente 70 Ft CM. jövedelmet adnak. 309