Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
II. Az egyes települések összeírásai - Vésztő
11—15 juha van 16 telkes jobbágynak, szántója 12 4/6— 6 2/6 p. m. 6—10 juha van 11 telkes jobbágynak, szántója 6 2/6 p. m. 1— 5 juha van 1 telkes jobbágynak, szántója 6 2/6 p. m. 21—25 juha van 4 zsellérnek 16—20 juha van 2 zsellérnek 11—15 juha van 8 zsellérnek 6—10 juha van 18 zsellérnek 1— 5 juha van 3 zsellérnek 53 telkes jobbágynak és 35 zsellérnek összesen 1427 1 éven felüli juha van. Sertések (1 éven felüliek): 6 sertése van 2 telkes jobbágynak 3 sertése van 4 telkes jobbágynak 2 sertése van 12 telkes jobbágynak 1 sertése van 25 telkes jobbágynak 2 sertése van 3 zsellérnek 1 sertése van 32 zsellérnek 45 telkes jobbágynak és 35 zsellérnek összesen 111 sertése van. Az egész közösséget érintő észrevételek A mély, mocsaras és sziksós (salétromos) síkságon fekvő faluhatár a SebesKörös kiöntéseinek, úgyszintén az esőzésekből és a hóolvadásből keletkezett vizek elöntéseinek túlságosan ki van téve; 1/4 részében termékenynek, 3/4 részében terméketlennek ismert. A szántók A két nyomásban levő — az egyik az őszi és tavaszi vetés számára, a másik pedig ugarnak szolgáló — szántóföldeket az úrbéri szabályozáskor a 3. osztályba sorolták; termékenysége szerint az egész határ 1/4-ben az 1. p.m-t 32 xr-al, a maradék 3/4-ében 16 xr-al adóztatják meg. Egy p.m. évi átlagos censusa tehát 20 xr. A falu határában a szokásos terményféleségek, a búza, az árpa és a zab átlagosan, egyenlően 5 9/72 p.m. termést adnak. Levonva a magot és a nemes uradalomnak természetben szolgáltatni szokott kilencedet (az előbbi egy p. mérőben, az utóbbi pedig 41/72-ben, együtt 1 41/72 p. mérőben számítható. Tehát átlagosan egy p.m. vetés termése 3 40/72 p.m. Az átlagos ár Gyula mezőváros piacának (mely innen 2 3/4 statiónyi távolságra van) törvényes árai alapján (a kétszeressé 54 3/5, az árpáé 26, a zabé 26 4/5 xr-ban számítható): 36 xr; feltételezvén fuvar címén bármely állomásig 3 xr-t (a csekély töredéket egésznek véve) 28 xr. 1 p.m. vetés munkabére, a szokásos kétszeri őszi szántásnál az elsőt 40 xr-al, a másodikat a boronálással 48 xr-al, a tavaszit hasonlóan 48 xr-al véve, átlagban 1 Ft 8 xr-ban rögzíthető; hozzávéve az 1. p.m. vetés után megállapított termésszaporulatot (a rögzített áron; 1 Ft 39 5/9 xr-ban számolva) az jön ki, hogy 1 p.m. vetés után a jobbágy számára tiszta haszonként 31 5/9 xr marad. A rétek A kaszások száma ugyanennyi p. mérőnek veendő. A rétek haszna — egy p.m. átlagos termését (nem vonva le a kilencedet), az előbb megállapított árral megszorozva — 1 Ft 55 4/8 xr-ban számítható ki. Ebből az összegből levonva 285
