Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

Békés megye mindegyik településében dolgozott kovácsmester. Csak Gyulán szervezkedtek önállóan, ezenkívül még 7 céhbe tömörültek rokon mesterségbeli vagy más szakmában foglalatoskodó kézművesekkel. A megye kiterjedt állattenyésztéséhez kapcsolódik a szűcsök (pelliones) nagy száma. Szarvason, Békésen, Mezőberényben és Orosházán dolgoztak legtöbben, 5 önálló és 6 társult céhben. Kendert és gyapjút dolgozott fel a textiliparban 24 kötélverő, 95 takács, 42 kalapos és 18 szűrszabó (összesen 179). Önálló céhük a takácsoknak volt csak Gyulán és Orosházán.

31 A fában szegény Békésben sok mesterember dolgozott fel fát alapanyagként, amelyet a Fekete-Körös felső völgyéből úsztatták le. Kovács Imre, Bihar vármegye esküdtje 1822-ben készült leírásában a fával és a faáruval való kereskedést nagyon jelentősnek mondja a 3 megye (Bihar, Arad és Békés) között. A forgalom legnagyobb hátráltatója a Füzesgyarmat" Körösladany Szarvas N *> - L. «líekésszentandrás Mezobereny Tótkomlós 1. A kézművesek aránya az összlakossághoz a történeti Békés megye településein 1828-ban 24