Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Szarvas

lekaszálását 12 xr-ban, összegyűjtését és összerakását 8 xr-ban, összehordását (mivel a rétek nincsenek messze) 6 xr-ban, összesen 26 xr-ban véve, a jobbágyoknak tiszta haszonként 1 Ft 13 xr marad. A legelő A legelő a nemes uradalommal való közös használatra elegendő lenne, de a nagy részét pusztító áradások miatt — korlátozott és sziksós. A tehenek A fejős tehenek haszna (számításba véve, hogy itt a teheneket csak 5 hónapon keresztül fejik, és naponként, közepes tejhozam mellett 1 xr-t vehetünk, s a borjú értéke 2 Ft 24 xr) 4 Ft 54 xr. A téli tartás 4 Ft-ban határozható meg; a tényleges haszon így csak 54 xr. A szőlők A szőlők censusa az első osztályú szántóföldek censusa szerint 48 xr. Egy p.mérőnyi területet magában foglaló szőlőhöz 3 kapás szükséges. A termés — levonva az uradalomnak szolgáltatni szokott kilencedet — bármely kapás után 2 veder. Egy veder ára 1 Ft 12 xr. Egy kapás utáni termés árát 2 Ft 24 xr-ban számolhatjuk. Levonván pedig ebből az 1 kapás szőlőhöz szükséges elvégzendő munkák bérét: 5 kapálásért, nyitással (á 12 xr) — 1 Ft-ot, metszésért 12 xr-t, kötözésért és gyomlálásért 6 xr-t, összesen 1 Ft 18 xr-t, a jobbágyoknak bármely kapás után 1 Ft 6 xr tiszta haszon jut. Javadalmak és károsodások A lakosoknak semmi kereseti lehetőségük nincsen. Megyebeli vásárhelyük, Gyula 8, a megyén kívüli vásárhely, Pest 16 mérföldnyi távolságra van. A község a földesúrtól 149 2/4 hold szántóföldet és 600 hold rétet birtokol az uradalom szükségére szolgáltatandó fuvarok ellenében; emellett még vannak (10) száraz lisztőrlő malmai, melyeknek évi jövedelmei sok év bemutatott számadásai alapján átlagban 1090 Ft 30 xr-ban számolhatók. Ezenfelül az úrbéres kocsmáitatásjavadalmát is élvezi a község Szt. Mihály ünnepétől Szt. György ünnepéig. A határt a Körös mossa, amely tutajozásra alkalmas, de a községnek semmit sem ad; kiöntéseinek viszont a határ nagy része, elsősorban a legelő ki van téve. A közutakon kívül fekvő mezővárost az átvonuló katonaság nem terheli. A község jövedelmei a megyei házipénztár szükségleteinek a fedezésére nem elengendők, s a költségeket kivetéssel szedik be. A mezővárosban semmilyen intézmény nincsen. Az állomásozó katonaságnak szolgáltatni szokott természetbeniek után összességében veszteségei (deperditái) vannak. Kézművesek (összesen 169): 140 zsellér és 29 hazátlan zsellér. Kovácsmesterek (összesen 16): folyamatosan dolgozik 4 mester (zsellérek, 1 mesternek szőlővagyona van), félévet dolgozik 8 mester (zsellérek, 3 mesternek szőlővagyona van), negyedévet dolgozik 3 mester (zsellérek, 1 mesternek szőlővagyona van), néha dolgozik 1 mester, zsellér (szőlővagyona van). 253