Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Öcsöd

foglaló szőlőhöz (a könnyebb és egyenlő művelés kedvéért) 2 kapás szükséges. Bármely kapás után a termés — a földesúrnak szolgáltatandó kilenced levonása után — 2 vederben határozható meg. Egy veder ára — helyi következtetés alapján — 1 Ft 20 xr, tehát átlagosan egy kapás után a termés ára 2 Ft 40 xr. Leszámolva pedig ebből az egy kapás szőlőterület munkabéreként 5 kapálásért és befedésért (á 10 xr) 50 xr-t, metszésért 10 xr-t, kötözésért és gyomlálásért 6 xr-t, a jobbágyoknak bármely kapás után 1 Ft 34 xr marad. A tehenek A fejőstehenek haszna (a teheneket csak 5 hónapon keresztül fejik, és ez naponként közepes tej hozam mellett 1 xr-t jelent, a borjú ára pedig 3 Ft), 5 Ft 30 xr; a téli tartás 3 Ft 12 xr. A tényleges haszon így csak 2 Ft 18 xr. Javadalmak és kártételek A lakosoknak a szomszédos pusztákon — kézi munkából — van kereseti lehetőségük. A település sík területen fekszik, közepes termékenységű. A legelő, az uradalommal együtt használva, bőséges. A határban őszi és tavaszi vetést egyaránt vetnek. A földeket nem szokták trágyázni. Az őszi és tavaszi szántást egyaránt 4 jármossal végzik. A megyebeli piachely Gyula 9 1/2, a megyén kívüli piachely Pest, 15 mérföldnyi távolságra van. A község a földesúri uradalomtól 310 4/8 hold szántóföldet és 185 6/8 rétet birtokol, annak fejében, hogy az uradalomnak szükséges fuvart szolgáltatja. Az urbáriáíis kocsmáitatás javadalmát Szt. Mihály ünnepétől Szt. György ünnepéig élvezi, ennek jövedelmét, mivel a község maga veszi haszonbérbe, több év óta nem képesek kiaknázni. Ezen felül van a községnek két lisztőrlő szárazmalma, amelynek jövedelme — több évi számadás alapján 31 Ft 45 xr-ra tehető. A falu földjét a Körös folyó táplálja, amely tutajozásra alkalmas, de a községnek nem szolgál hasznára, mert igen gyakran előforduló kiöntéseinek a határ jelentős része ki van téve. A falu a közutakon kívül fekszik, így az átvonuló katonaság terhét nem érzi. A község jövedelmei oly csekélyek, hogy sem a saját szükségleteinek a fedezésére, még kevésbé a megyei házi pénztár szükségleteire nem elegendők. Ezért a szükséges költségeket az adó szétosztásával szedik be. A faluban semmiféle intézmény nincsen. Az állomásozó katonaságnak szolgáltatandó természetbeniek után veszteségei (deperditái) mutatkoznak. Minden földesúri szolgáltatástól és adótól mentes telkek: 3 2/8. Egy nemes személy földesúrnak szolgáltatandó adó mellett birtokol 6/8 telket. Kézművesek (összesen 47): 1 telkes jobbágy, 36 zsellér, 10 hazátlan zsellér Kovácsmesterek (összesen 8): folyamatosan dolgozik 5 kovácsmester (zsellérek, szőlő- és állatvagy on), fél évet dolgozik 2 kovácsmester (zsellérek, az egyiknek szőlő- és állatvagyona van), negyedévet dolgozik 1 kézműves (állatvagyona van). 241