Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Kőröstarcsa

Egy p.m. vetési munkáinak béreként, mivel itt az őszinek kétszer, a tavaszinak csak egyszer, 4 jármossal szoktak szántani és mivel megyei árszabások (limitatiók) nincsenek, helyi szokás szerint az első alászántást 36 xr-al, a másodikat egyszeri boronálással 1 forintért, a tavaszit pedig 1 Ft 12 xr-al számítván, átlagosan 1 Ft 24 xr költség vehető. A trágyát mérőként 8 xr-al véve, a kiadásokat összesen 1 Ft 32 xr-ban rögzítettük. Számításba véve, hogy 1 p.m. vetés után a termést 3 egész 69 1/3 hetvenkettedben, az árat 30 1/10 xr-ban, a hasznot 1 Ft 58 xr-ban számoltuk, kitűnik, hogy a telkes jobbágynak egy p.m. vetés után, tiszta haszonként csak 26 xr marad. Mivel a szántóföldek nagyobb része szerfelett sziksós (salétromos) a termékenység növelése érdekében trágyázni kényszerülnek (de csak háromévenként végeznek szabályszerű trágyázást). A rétek A kaszás rétek ugyanannyi p.m. vetéssel egyenlőnek veendők. A rétek hasznát átlagosan 1 p.m. termésének a hasznával vehetjük egyenlőnek (nem vonván le a kilencedet), ezt megszorozván a fent megállapított átlagos árral, a hasznot 2 Ft 18 xr-ban számíthatjuk. Ebből az összegből levonjuk az elvégzendő munkák bérét, mégpedig egy kaszás rét lekaszálásáért 18 xr-t, az összegyűjtésért és összerakásért 12 xr-t, az összehordásért 27 xr-t, összesen 57 xr-t, s kijön, hogy a rétekből a telkes jobbágynak tiszta haszonként 1 Ft 21 xr marad. A legeld A legelő a földesúri uradalommal közös használatra szolgál, és annak irányítása alatt áll. A korábban említett végzetszerű áradásoknak túlságosan ki van téve, és ilyenkor nem kis mértékben összeszűkül. A tehenek A teheneket 5 hónapon keresztül szokták fejni, és mivel naponta átlagosan 1 itce tejet adnak 1 xr-jával számítván, a borjúk értéke pedig 3 Ft, egy tehén haszna 5 Ft 30 xr. A tehén tartása 7 hónapon keresztül (a legeltetés hiánya miatt) legalább 5 Ft 12 xr-ban számítható, tehát a haszna mindössze 18 xr. A szőlők Első osztályú szántóföldek ennek a községnek a határában nincsenek, s mivelhogy a szőlők a szántóföldek első osztályába tartoznak, annak censusa a legközelebbi szomszéd (Mezőberény) censusa alapján, 56 xr. Égy p.m. szőlőhöz átlagosan 3 kapás szükséges. A termés (levonván a földesúrnak szolgáltatni szokott kilencedet) egy kapás után átlagosan 1 3/4 urna. Egy urna ára helyi számítás szerint 48 xr, ilyenformán egy kapás után átlagosan 1 Ft 24 xr árat lehet kalkulálni. Levonván pedig ebből az egy kapás szőlőhöz elvégzendő munkák bérét (7 kapálásért, befedéssel — 12 xr-al 1 Ft 24 xr-t, metszésért 14 xr-t, gyomlálásért 6 xr-t, kötözésért 6 xr-t, összesen 1 Ft 50 xr-t), a jobbágyoknak minden egyes kapás után nem hasznuk, hanem ténylegesen 26 xr hiányuk marad. Figyelembe véve azt, hogy a szükséges munkákat a jobbágyok sajátkezűkig szokták elvégezni, csak a tiszta igazság szempontjából vettük számításba a béreket. 206