Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Kétegyháza

összegyűjtését és összerakását 12 xr-ban, az összehordását 6 xr-ban számolva, ami összesen 36 xr-t jelent; a rétekből tiszta haszonként 58 4/9 xr marad a jobbágyok számára. A tehenek A teheneket itt csak 3 hónapon keresztül fejik, mert a legelők szerfelett sziksósak, és a nagy szárazságok megerősödésével használhatatlanok. Naponta átlagban 1 1/2 itce tejet fejnek (2 xr-jával értékelve), az üsző értékét 3 Ft-tal vehetjük (a trágyát nem véve figyelembe); így a várható jövedelem egy tehén után 3 Ft. A téli tartásra 6 hónapon keresztül 2 Ft 24 xr számítható, így 1 fejős tehén után 36 xr tiszta haszon marad. Jótétemények és károsodások A lakosoknak a szomszédos pusztákon van lehetőségük arra, hogy kézi mezei munkával csekély kereseti lehetőségük legyen, de szorgalmuk semmiképp sem dicséretes. A megye kebelében levő szomszédos piachelyük Gyula mezőváros, amely 1 1/2, a megyén kívül levő szomszédos piachely Nagyvárad, mely 11 mérföldnyi távolságra van. A község a nemes földesúr bőkezűségéből 50 embervágó rét külsőséget bír használatra, aztán a negyedéves urbarialis kocsmáitatást, vagyis Szt. Mihálytól karácsonyig (jelenleg 8 Ft-ért haszonbérbe adja). A legelő, a rétek és a szántóknak is egy csekély része nagyon sziksós. Az esőkből, a megújuló hóolvadásokból keletkezett állóvizek (talajvizek) és a jégesők a gabonavetéseket és a síkságon fekvő egész határt károsítják. Hasonlóan károsak a viharok és a rájuk következő túlságosan nagy szárazság, leginkább nyári időben. Jóllehet a falu az átvonuló katonaság útjában fekszik, de jelenleg ennek nem érzi terhét. A községnek szinte semmi jövedelme sincsen. A megyei házi pénztár szükségleteit az adókivetés módjával azonosan, a törvényhatóság útján, a lakosok között az arányosság alapján vetik ki, a község saját szükségleteire minden egyes (adó) Ft után mind a két casszába 15 xr-t vet ki. A katolikusok és a „görög egyesültek" (görög kat.) fiú és leányiskoláján kívül más intézmény nincs a faluban. Az állomásozó katonáknak természetben szolgáltatni szokott természetbeniek után összességében veszteségei (deperditái) vannak, éspedig, mint a bemutatott és a nemes vármegye számvevője által átvizsgált számadásbeli táblázatokból kitűnik, az 1827. nov. 1—1828. ápr. 30-ig terjedő időben ez 52 Ft 7 xr-ra növekedett. Minden földesúri szolgáltatástól és adótól mentes telkek: a jegyző, a plébános, a pópa és a r. kat. kántor és a harangozó birtokol összesen 3 4/8 telket. Kézművesek (összesen 10): 8 zsellér, 1 hazátlan zsellér, további 1 zsellér uradalmi conventionatus. Kovácsmester: 1 zsellér (1 legénnyel dolgozik, állatvagyona van). Kötélgyártómester: 1 zsellér. Szíjgyártómester: (lorarius) 1 zsellér, uradalmi alkalmazott. Ácsmester (faber lignarius) 1 zsellér (1 legénye és állatvagyona van). 186