Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Gyulavári

Javadalmak és károsodások A lakosoknak a szomszédos pusztákon mezei kézi munkával, és néha, a Körös útján, a szomszédos megye erdeiből származó fákkal való kereskedésből van kereseti lehetőségük. A határ a síkságon a Fehér- és a Fekete-Körös között fekszik, és az áradásoknak meglehetősen ki van téve. A határt őszi és a tavaszi vetésre alkalmasnak találtuk a két nyomásra felosztott határban. A földeket nem szokás trágyázni. A szántást 6 jármossal végzik. Szomszédos vásárhelye (Magyar-Gyula) félmérföldnyi távolságban van. A község a nemes uradalom bőkezűségéből átengedett 30 hold földet birtokol szükségleteinek fedezésére. Az urbárium szerint Szt. Mihály ünnepétől karácsonyig illetékes a kocsmáitatásra, és most újabban a nemes uradalom gondoskodásából olyan feltétel alatt, hogy szőlőket telepítenek, a kocsmáitatás évi jövedelme 12 Ft-ban jelölhető meg. Egyébként más javadalmat nem élvez. A Körös kiöntéseitől a legelő, a rét és maga a falu, a szárazságtól és jégesőtől a földek és a szőlő nagyon gyakran károsodnak. A falu az átvonuló katonaság útján kívül esik, ezért annak semmi terhét nem érzi. A csekély jövedelmekkel bíró község — a községi szükségletek fedezésére az adózókra — egyénenként egy-egy Ft után 12 conv. xr-t vet ki. Azt találtuk, hogy az állomásozó katonaságnak szolgáltatni szokott termesze tbeniek után összességében veszteségei (deperditái) vannak a falunak, s mint az a bemutatott és a megyei számvevő által láttamozott számadási táblázatokból kitűnik, az 1827. nov. 1—1828. április 30-ig 35 Ft 2 4/8 xr-ra növekedett. Minden földesúri szolgáltatástól és adótól mentes telket egyet találtunk, ezt nem vettük be az összeírásba: a tiszteletes úré 2/4 telek a jegyzőé 1/4 telek a tanítóé 1/4 telek Összesen 1 egész telek Kézművesek (összesen 2): zsellérek, az egyik kovácsmester (szőlővagyona van), a másik kádármester (1 szolgája van). Kiegészítő adatok és megjegyzések A falu gróf Almásy család kétegyházi hitbizonyi uradalmához tartozik. Határába olvadt települések: Keszi, Szerhet, Várajt. Die. ö. 1827/8—628: Adózó zsidók összeírása: 22 (3 zsellér, 12 hazátlan zsellér, 3 szegény, 1 tanító, 1 rabbi, 1 koldus, 1 fiú). Van még 1 szolga és 6 cselédlány. A faluban zsidótemplom és schachter-ház is található. A zsidók állatállománya: 2 fejős tehén, 2 ló, ezen felül van 2 kapás szőlőjük, házuk: 3. Összesen 54 Ft 20 xr adót fizetnek. A faluban 7 puszta házhely van. Uo. „Gyulai gazdák a vári határban: a -zsíroshalmi kertben 32, a külső Pogány kertben 13, a belső Pogány kertben 11 szőlőbirtokos". OL N. 26. 59. cs.: „A Váry határban szőlőt tartó idegenek feljegyzése: 53 tulajdonosnak (gyulaiak és 1 gyulavarsándi birtokos) 38 2/4 p.m. szőlője van. 178