Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
II. Az egyes települések összeírásai - Német Gyula
16—20 juha van 5 telkes jobbágynak, szántója 5 4/6—17 p. m. 11—15 juha van 11 telkes jobbágynak, szántója 5 4/6—11 2/6 p. m. 6—10 juha van 19 telkes jobbágynak, szántója 5 4/6—22 4/6 p. m. 4 juha van 1 telkes jobbágynak, szántója 8 3/6 p. m. 25 juha van 1 zsellérnek 16 juha van 1 zsellérnek 15 juha van 1 zsellérnek 6—10 juha van 4 zsellérnek 41 telkes jobbágynak és 7 zsellérnek összesen 612 juha van. Sertések (1 évesnél idősebbek): 6 sertése van 2 telkes jobbágynak 4 sertése van 2 telkes jobbágynak 3 sertése van 1 telkes jobbágynak 2 sertése van 7 telkes jobbágynak 1 sertése van 13 telkes jobbágynak 1 sertése van 3 zsellérnek 2 sertése van 1 hazátlan zsellérnek 25 telkes jobbágynak, 3 zsellérnek és 1 hazátlan zsellérnek 85 sertése van. Az egész közösségre vonatkozó észrevételek Mivel ez a város Magyar-Gyula mezővárossal csaknem egy közösséget alkot, úgy határoztunk, hogy vele mindenben egyenlőnek legyen veendő; a MagyarGyula mezőváros számára (az ott leírt módozattal) meghatározott átlagszámítási kulcsokat Német-Gyula mezőváros számára is alapul vesszük. A mezővárosban csak 4 egész és ötnyolcad — az uradalom jóvoltából — adótól mentesített és az összeírásba be nem vezetett telket találtunk: ezekből 2 egész ötnyolcad telket a város tart birtokában azon kötelezettség ellenében, hogy 4 hámos lovat tart az uradalom használatára, egy telket a jegyző s egyet a mezőváros kántora használ hivatalának javadalma fejében. Nemesek nincsenek ebben a közösségben. Német-Gyula mezőváros közösségének sajátos, rendkívüli javadalmaira és károsodásaira vonatkozóan a következőket tartjuk előterjesztendőnek: a közösség birtokol két kettőskövű száraz-lisztőrlő malmot (ezek egyikét most, 1826ban szerezték), élvezi a negyedéves úrbéri kocsmáitatást: e javadalmak évi jövedelmét — a nekünk bemutatott 7 év számadásai szerint 100, ill. 40 Ft-nak találtunk. Továbbá, ez a közösség (mint Magyar-Gyula mezőváros is) rendkívülijavadalom gyanánt használ bizonyos területet erdő és ennek szomszédságában egy másikat „a közösség rétje" megnevezés alatt (amint azt „magánértesülésből" kihámozhattuk). Ez kb. 230 p.m. terjedelmű: az erdőből az évi, csak a közösség szükségleteire használni szokott tűzifát 80 Ft-ra becsüljük, a rét jövedelmét pedig, mivel csak csekély részben használja a közösség közös szükségleteire, nagyobb részben a jobbágyok között felosztják, szárazság idején, mint szerfelett bizonytalant számításba sem vehetjük. Ezért úgy találtuk, hogy a német-gyulai mezővárosi közösség által élvezett rendkívüli javadalmak évi jövedelmét 220 Ft-ban számíthatjuk. Az itt állomásozó katonaságnak szolgáltatni szokott természetbeniek után a közösségnek 528 Ft 42 egész és fél xr-nyi vesztesége (deperditája) van; ezt a 167
