Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

A 2. táblázatból 5 település adatait hasonlítjuk össze. 3. táblázat Az 1817—1828 között bekövetkezett változások a háztartások alakulásában néhány jellegzetes településen Gyoma Békéscsaba Szarvas Tótkomlós Magyar— Gyula A házak számának alakulása — növekedés A háztartások számának változása Egy házban lévő háztartásnagyság Egy házban élő népesség Egy háztartásra eső népesség 14,69% csökkenés 0,04% csökkenés 0,16% csökkenés 0,37% növekedés 0,52% 6,27% növekedés 8,21% növekedés 0,03% növekedés 2,03% növekedés 1,2% 7,43% növekedés 10,42% növekedés 0,04% növekedés 1,57% növekedés 0,85% 6,17% növekedés 24% növekedés 0,28% növekedés 2,47% növekedés 0,48% 2,53% csökkenés 8,75% csökkenés 0,15% növekedés 0,05% növekedés 0,64% 4. táblázat A nem nemesek háztartásainak száma Békés megyében 1787—1828 Népszámlálás 1787 Népösszeírások Adóösszeírás 1827/28 Népszámlálás 1787 1817 1828 Adóösszeírás 1827/28 13 709 21570 22 726 17 360 18 585 sal többet tüntet fel, mint az országos összeírás: ez a nagy eltérés elsősorban a zsellérek, hazátlan zsellérek és egyéb, adófizetés alól mentes háztartások számbavételéből adódik. Az adózók háztartási statisztikáját telkes jobbágy, házas zsellér és hazátlan zsellérekre bontva, mindhárom összeírást figyelembe véve, a telkes jobbágyok száma alig mutat eltérést. (Helyzetüket az úrbéres földek összesítése kapcsán fogjuk megvizsgálni.) (5. táblázat). Azsellérek rovatába azokat a háztartás-családfőket jegyezték be, kiknek egynyolcad teleknél kisebb úrbéres sessiójuk volt. Néhány településen különleges szempontokat vehettek figyelembe, mert Békéscsabán a nyolcad-telkeseket, az akkor Bihar megyéhez tartozó Kötegyánban, Ugrán, Méhkeréken és Zsadányban 1—2 pozsonyi mérős úrbéres bevetett szántót birtokló zselléreket is földtulajdonukkal együtt írták össze. (Az utóbbi két faluban a szabályos telekfelosztásnak semmiféle nyomát nem látni.) A történészek fontos feladatnak tartják a zsellér-kérdéssel kapcsolatban, hogy „ ... a zsellérek eddigi jogi kategorizálását tényleges földbirtoklásuknak inkább megfelelő gazdasági kategóriákkal váltsuk fel."

17 Ehhez kapcsolódva a községi levéltárak számadáskönyvei adhatnak segítséget annak kiderítéséhez, hogy a pusztabérletek szántóiból és legelőiből hogyan részesedtek a telkesek, a házas zsellérek és a még valamelyes jószágállománnyal rendelkező hazátlan 16