Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Magyar Gyula

g) Hajdu (miles praetorialis): 3 zsellér; megyei alkalmazásban áll (miles comitatensis): 2 telkes jobbágy, 9 zsellér, 1 hazátlan zsellér. h) megyei pandúr (persecutor comitatensis): 1 telkes jobbágy és 1 hazátlan zsellér i) testi fogyatékosak: 1 telkes jobbágy és 4 zsellér. j) nemes szolgálatában állnak: 2 hazátlan zsellér. A háztartásokban élők részletezése: Testvérek (összesen 59): 1 telkes jobbágy háztartásában 2, 17 telkes háztartásában 1—1, 2 zsellér háztartásában 2—2 és 36 zsellér háztartásában 1—1 testvér Fiúk (összesen 128): 1 telkes jobbágy háztartásában 3,3 telkes jobbágy háztartásában 2—2, 41 telkes jobbágy háztartásában 1—1, 1 zsellér háztartásában 3, 5 zsellér háztartásában 2—2, 60 zeller háztartásában 1—1, 1 hazátlan zsellér háztartásában 2 és 3 hazátlan zsellér háztartásában 1—1 fiú. Leányok (összesen 20): 1 telkes jobbágy háztartásában 1,1 zsellér háztartásában 3, 1 zsellér háztartásában 2,13 zsellér háztartásában 1—1 és 1 hazátlan zsellér háztartásában 1 leány. Szolgák (összesen 191): 5 telkes jobbágy háztartásában 3—3, 12 telkes jobbágy háztartásában 2—2, 91 telkes jobbágy háztartásában 1—1, 1 zsellér (quaestor) háztartásában 5, 1 zsellér háztartásában 3, 2 zsellér háztartásában 2—2, 36 zsellér háztartásában 1—1, 13 hazátlan zsellér háztartásában 1—1 szolga Szolgálóleányok (összesen 126): 2 telkes jobbágy háztartásában 2—2, 55 telkes jobbágy háztartásában 1—1, 3 zsellér háztartásában 2—2, 54 zsellér háztartásában 1—1 és 7 hazátlan zsellér háztartásában 1—1 szolgálóleány. Az egész közösséget érintő észrevételek A teljesen síkságon fekvő határ a rajta átfolyó Fehér és a Fekete Körös ismétlődő áradásainak van részben kitéve; 2/3-ában termékeny, 1/3-ában terméketlennek ismert. A szántók A mezőváros határában 3 osztályba sorolt szántóföldek közül az első osztályúak 48 xr-al, a II. osztályúak 24 xr-al, a III. osztályúak 12 xr-al adóztathatók évenként. Figyelembe véve, hogy az egész határ 2/3-a első osztályú, 1/3-a pedig másod és harmadosztályú, — egy p. m. szántóföld évi átlagos censusa 38 xr. A mezőváros határában vetni szokott terményfajták közül az esküdtek vallomása szerint egy p. m. vetés után a tiszta búza 5, az árpa 6, a zab 6, a kukorica hasonlóképpen 6 mérőt ad. Levonván a magot és a kilencedet (amelyet az uradalomnak leginkább szemesterményben szoktak szolgáltatni évenkénti szerződés mellett), egy p. m. után átlagosan 4 8/72 p. m. az átlagtermés.Egy p. m. ára kulcsának (clavisának) meghatározásához elővettük Gyula mezőváros — mint az egész törvényhatóság számára központi piaci vásárhely hiteles jegyzőkönyveit az 1820. évtől az 1826. évig. Ezekből felkutatva minden egyes terményfajta bármely évi átlagos piaci árát és ezeket összeadva, majd héttel (vagyis a felsorolt évek számával) elosztva, az alábbi átlagárakat számoltuk ki négy, Gyula mezőváros határában vetni szokott termény faj tára vonatkozóan: a kétszeresé 54 3/5 xr, az árpáé 26 4/5, a zabé 26 xr, a kukoricáé 36 1/5 xr (tiszta búzát ugyanis úrbéres földjeiken a jobbágyok nem vetnek); ezeket összeadva és az 146