Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Gyoma

kott kilencedet (39 itcében számolva), átlagban 3 p.m. terem. Az átlagos ár a gyulai vásárhely törvényes árai szerint (a tiszta búzáé 1 Ft 7 xr, a kétszeresé 54 3/5, az árpáé 26, a zabé 26 4/5 xr), de beszámítva, hogy Gyula mezőváros 3 statióra fekszik — 36 1/10 xr. Az egy p.m. vetéshez szükséges munka béreként, mivel itt az őszi alá háromszor, a tavaszi alá csak egyszer, 4 jármossal szoktak szántani (helyi szokás szerint az első és a második alászántásért 20, a harmadikért és a tavasziért egy boronálással 28 xr-t véve) átlagban 48 xr-t állapítunk meg. Ha egy p.m. vetés termésének az értéke 1 Ft 48 3/10 xr-ban van meghatározva, a jobbágyoknak egy p.m. vetés után 1 Ft 3/10 xr marad tiszta haszonként. A földeket nem szokták trágyázni. A rétek A réteknél a kaszás rétek száma ugyanannyi p.m.-nek veendő. A rétek hasznaként átlagban egy p.m. termésének a hasznát vehetjük (nem vonván le a kilencedet ez 3 55/72 p.m.), ezt 1 p.m. árával, 36 1/10 xr-al megszorozva — 2 Ft 6 7/20 xr kapunk. Ebből levonván az elvégzendő munkák bérét (egy kaszás rét lekaszálását 12 xr-al, összegyűjtését és összerakását 10 xr-al, az összehordását 12 xr-al véve), az egész bért 34 xr-ban számítottuk ki. A jobbágyoknak tiszta haszonként 1 Ft 32 7/20 xr marad. A szőlők A szőlők haszna az első osztályú földek censusa alapján van megállapítva. Egy p.m. területet magába foglaló szőlőhöz 4 kapás szükséges, a termés — levonva az uradalomnak szolgáltatni szokott kilencedet — bármely kapás után 2 1/4 veder; egy kapás utáni termés ára átlagosan 2 Ft 42 xr. Levonván ebből az egy kapás szőlőhöz szükséges munkák bérét (5 kapálásért — nyitással 1 Ft, metszésért 12 xr, kötözésért és gyomlálásért 7 xr, összesen 1 Ft 19 xr), a jobbágyoknak bármely kapás után tiszta hoszonként 1 Ft marad. A tehenek A teheneket csak 5 hónapon keresztül szokták fejni, napi átlagos tejhozam mellett 1 xr-al számolható; a borjú értéke 5 Ft 18 xr, a téli tartás helyi szokás szerint 4 Ft: a haszon mindössze 1 Ft 18 xr. Javadalmak, károsodások Megyebeli vásárhelyük Gyula 6, a megyén kívüli Pest 20, Miskolc hasonlóan 20 mérföldnyi távolságra fekszik. A község a földesúri uradalomtól 60 hold szántót és 150 hold kaszálót birtokol az uradalom szükségére szolgáltatandó fuvarok ellenében. Emellett vannak még négykerekű lisztőrlő szárazmalmai, amelyeknek évi jövedelme több év számadásai alapján 197 Ft 53 xr. Emellett az úrbéres korcsmáitatás javadalmát Szt. Mihály ünnepétől Szt. György ünnepéig élvezi a község. A közutakon kívül fekvő község az átvonuló katonaság terhét nem érzi. A község jövedelmei saját szükségleteinek fedezésére éppen úgy nem elegendőek, mint a megyei házi pénztáréra, a költségeket adó kivetéssel szedik be. A falunál a Körös folyó árja tutajozásra alkalmas, de ez a községnek semmi jót nem hoz, mivel igen gyakran jelentkező áradásaival a határ 2/3 részét megsemmisíti. A községben semmiféle intézmény nincsen. 140