Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Doboz

A földek trágyázása eddig nem volt szokásban, de mivel minden évben használják őket, már-már rákényszerülnek. A szomszédos piachely Magyar-Gyula mezőváros 1 1/2, Békés hasonlóképpen 1 1/2, Szarvas és Mezőtúr 8 mf. távolságra van. A község „a nemes uradalom bőkezőségéből" egy kétkerekű szárazmalmot tart, hasonlóképpen az urbárium szerint a kocsmáitatást; Szt. Mihály ünnepétől — karácsonyig illetékes tartani, s ezeknek jövedelme 112 Ft. A Körös áradásaitól nemcsak az egész legelő, hanem részben a vetések, sőt a falu, és a jégesőtől a szántóföldek is nagyon károsulnak. A falu az átvonuló katonaság útján kívül fekszik, ezért ennek terhét nem érzi. A közösség jövedelmei a szükségletek fedezésére nem elegendőek. Az állomásozó katonaságnak nyújtani szokott természetbeliekről vezetett adminisztrációban úgy találtuk, hogy a falunak egészében véve veszteségei (deperditái) vannak. Mint ez a nemes vármegye adószedője által átnézett, megerősített és bemutatott számadásbeli táblázatból kitűnik, ez az összeg 62 Ft 13 2/8 xr-ra növekedett. Mesteremberek (összesen 2): 2 kovácsmester (zsellérek) Él még a faluban egy földesúri kocsmáros (telkes jobbágy). Minden földesúri szolgáltatástól és adótól mentes telkek: 1. A református tiszteletes úr használ 4/8 telket 2. A falu jegyzője használ 4/8 telket 3. A tanító használ 2/8 telket Összesen: 1 2/8 telek Kiegészítő adatok A község földesura: a gróf Wenckheim család A határába beolvadt puszták: Felső-Doboz Szánna Mezőmegyer „Híres, de kevés dohányt termesztenek, télen ölfát vágnak" (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851.) 110