Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

II.

II. Miskolci működése és nyugdíjas évei Szabó Pált a Magyar Távirati Iroda budapesti igazgatósága 1939 végén a miskolci kirendeltség vezetőjévé nevezte ki. — Nem állapítható meg az iratok alapján, hogy ez előlépésnek számított-e, vagy sem. Valószínű, hogy nem 1919-es magatartása volt az oka áthelyezésének, hanem inkább az, hogy Orosháza vezető és hangadó emberei jórészével ellentétbe került, nem találta meg a megfelelő hangot és kapcsolatot, ő ugyan, egyik életrajzában azt írta, hogy „Orosházán a hatóságok kommunistaként tartottak nyilván. Minden lépésemet figyelték . . .", de ez túlzásnak tekinthető, mert ez esetben nem lehetett volna 15 éven át az orosházi kirendeltség vezetője. Az viszont igaz, hogy baloldali kapcsolatait, nyílt és szókimondó ellenzékiségét sohasem rejtette véka alá. Miskolci működéséről egy érdekes dokumentum található irataiban. —- Ez a kassai m. kir. honvéd Allomásparancsnokság „közlekedési és fényképezési engedélye", mely szerint: „Megengedem, hogy Szabó Pál úr és a társaságában lévő urak a MTI. részére a repülő támadásról 26/27-re virradó éjjel fényképfelvételeket készítsenek és az utakon gépkocsival szabadon közlekedhetnek. Kassáról Miskolcra távoznak. Kassa, 1941. évi június hó 26-án vitéz Máthé tbk. állomásparancsnok." Ez az engedély Magyarországnak a II. világháborúba való belépésének indoklását szolgáló 1941. június 23-i kassai bombatámadás pusztításának megtekintését tette lehetővé Szabó Pálnak és újságíró társainak. Nincs adatunk arra, hogy a Kassán látottakról mit jelentett a MTI-nek Szabó Pál, de ismeretségi körében valószínűleg hangot adott annak a suttogó — de valóságos — hírnek, miszerint nem szovjet, hanem német gépek bombáztak, hogy ezzel kikényszerítsék Magyarország belépését a háborúba, ami június 27-én meg is történt. Szabó Pál a második világháborúban nem teljesített katonai szolgálatot, amint azt az iratai között található 1944. január 19-i keltű Honvédelmi minisztériumi meghagyási igazolvány tanúsítja. A háborús években történtekről 1967-ben készült „visszaemlékezésében" a következőket írja: „1943 karácsonyán a borsodi főispán azt mondotta rólam, egy vizsgálóbiztosnak (A Magyar Élet c. nyilas lap jelentett fel, mert négy nyilas képviselő nevét kihagytuk a MTI kiadványából), hogy kommunista vagyok.