Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból - Orosháza számokban

főtermónyként. Bükkönyt is csak a 100 holdnál nagyobb birtokosok vetettek, de a 8 holdnyi sárgadinnye, meg a 14 holdnyi görögdinnye vetést már szinte kizáróan csak a kis és törpebirtokosok földjén találjuk. Lóherét a középbirtokon találunk 3 és fél holdnyi összterjedelemben. —A 155 holdnyi csalamádé körülbelül egyenlő arányban oszlik meg a különböző birtokkategóriák között. A kedvező téli időjárás következménye, hogy a 16 578 katasztrális hold mezőgazdasági vetésterületen összesen csak egy kisholdnyi tavaszi búzát vetettek. Népesség Az 1930 évi népszámlálás szerint 24 926. (Korábbi számlálások eredményei: 1818—8567, 1827—9581, 1852—10 915, 1871—14 554, 1880—18 032, 1890—19 956, 1900—21 385, 1910—22 264, 1920-ban 24 079) Népszámlálási adatok szerint a lakosság 3 ötöde a belterületen, 2 ötöde pedig a tanyákon lakott. A belterületen élt 1910-ben 13 922, 1920-ban 14 663, 1930-ban 14 291. Ugyanezen években tanyai lakos volt 8342, 9416, 10 635. (A következő népszámlálás ebben a viszonylatban lényeges eltolódást fog hozni, mert 1937-ben a községgel összeépített tanyai telepeket belterületté szervezték át. így a szőlőt, a Torkos, a Feldmann-portákat, a Nagyatádi telepet stb.) A népszaporaság 1871—1880 között volt a legnagyobb, s 1920—1930 között a legkisebb. 1937-ben a természetes népszaporulat csupán 6 volt Orosházán. Ez így adódott. Élveszületett 346, halvaszületett 20, vetélés 65; meghalt 340. 1936-ban élveszületett 374, meghalt 337; szaporulat 37; vetélés 37 volt. Egyéb népmozgalmi adatok: házasságkötés 94; egy évesnél fiatalabb meghalt 34, (1936-ban 31), 1—3 éves gyermek meghalt 6 (1936-ban 14); a csecsemők halálozási arányszáma 9,8 százalék (Stefánia Szövetség gondozottja között 7 százalék, a nem gondozottak között 14 százalék.) Anyanyelv szerint a lakosság 99 százaléka magyar. A nemzetiségekhez tartozók száma együttesen is alig tesz ki 1 százalékot. Magyar 24 666, német 66, tót 97, oláh 63, egyéb nemzetiségű 34. (1881-ben magyar 16 686, német 115, tót 288, oláh 24. 1852-ben magyar 10 590, német 32, rác 154, zsidó 86, cigány 54.) Foglalkozás szerint 1920-ban így oszlott meg a lakosság: Mezőgazdasággal foglalkozók és családtagjaik együttes száma 12 817 (az összes lakosság 53,2 százaléka); iparral foglalkozók és családtagjaik együttes száma 6117 (az összes lakosság 25,3 százaléka); kereskedelem 2109 (8,7 százalék); közlekedés 943 (3,9 százalék) közszolgálat és szabadfoglalkozás 949 (3,9 százalék); napszámos 604 (2,3 százalék); házicseléd 584 (2 százalék) nyugdíjas és magánzó 2519 (11 százalék): egyéb 262 (1 százalék); Vallásfelekezetek szerint: evangélikus 1930-ban 61,9 (1900-ban 70,6