Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból - Az evangélikus templom

sereghez Verbunk által be soroztatott 21 Egyénre a folyó 1848-ik óv Május 28-tól Június 1-ső napjáig.« Ezen a címen 321 forint 46 krajcárt költött el Jankó esküdt. Elszámolt 400 itce sert, 80 itce bort és 12 itce pálinkát. Mindez mai űrmértékre átszámolva fél liter pálinkát, két liter bort és 17 liter sört jelent fejenkint. A jó ég tudja csak, hogy 18 éves ősöm túl volt-e, vagy még innen volt az eszmélet határán, amikor Urszuj Péter, Bor Mihály, Kabódi Mihály, vagy nemes Kiss Mihály a fejébe nyomták a verbunkos csákót. Mindenesetre Kalmár József jegyző úr is szükségesnek látta, hogy a korcsmárosok meghiteljenek a tett költségek tárgyában. Aláíratták a kiadási bizonylatot, mind a tizenkettővel. S mert az ötvenes év számvevőjének bizonyság volt a nevük, olvasóm is hamarabb hisz, ha felsorolom: Kontsek András, Jarabin Ferenc, Pusztai István, Kliman János, Szikula István, Harsányi Mihál, Lővei György, Györgyi István, Bazsali György, Heveder János, Kavatsik János és Denhof Antal voltak a becsületes bormérők. Vangyel Mihály pipák és dohány kiszolgáltatását bizonygatta. Aki nem tudott írni, az egy kereszttel bizonyított, így tett Heveder János is, Bazsali Györgyné is. Druker Israel is csak keresztelt, amikor 12 és fél rőf nemzetiszínű szallagot vett tőle a falu lelkesítőnek, írni nem tudott a Dér család őse, de számolni: igen. Bár ebben semmi csodálkozni való nincs, mert számolni mások is tudtak. A 229 forint 8 krajcáros végösszeghez például úgy odabiggyesztett Kabódi Mihály gazdauram 92 forint 38 krajcárt, hogy semmi baja nem lett az összeadásban. És ha az összeadásban nincs hiba, ki a csuda keresné, hogy hány itze sertől rúgott be Gelegonya János, a Katonák-utcai Fazekas György bérese. Az újoncok még 12 forint 50 krajcár tenyérpénzt is kaptak, azután nemes Szokolay Sándor bekocsizott velük Gyulára. A jegyző „őrseregi Főhadnagynak" írja ezt a Szokolayt. A szolgabíró —később, a csákói rendetlenkedéskor — „meg sem hitelt kapitány"-nak. Ha nem is szándékszom állást foglalni a Szokolay Sándort megillető rang és cím kérdésében, mégis csodálkozom, hogy éppen ez a Szokolay volt a csákói foglalók vezére. Mert ő volt a községi elszámolások primadonnája is. 40 forint napidíjat kapott egy-két napos gyulai útért. A nevét is y-nal írta a jegyző. Sőt két pontot is tett az y-ra. Lehet: tiszteletből, de lehet hogy elmélázott a teméntelen pénzre gondoltában. Neki, szegénynek csak 1 forint 20 krajcár járt ugyanezért. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM Az orosházi evangélikus templomot 1786-ban építették. Jóval kisebbre, mint amilyen ma. Sem a tervező, sem az építők nevét nem tudjuk. Csak sejtjük, hogy csabaiak lehettek, mert akkor minden kőmívesünk és ácsunk Csaba felől jött a faluba.