Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)
I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból - Orosháza 1848—49-ben
Károly, Demártsik Mátyás (22 éves, 5 láb 1 hüvelyk magas, evangélikus vallású, nőtlen szabósegéd volt ez a Demártsik és az árvamegyei Benyovárói került Orosházára), Lovas Mihály, Ház Imre, Szelmájer Károly, Milotai Mihály, Sonkolos István, Szikéra György, Fábián Mátyás, Csuka György, Kamotsai Sándor, Juhász József, Csikós Antal, Szatmári Károly, Loher István, Kiiment Tamás, Kristóf Timotih. Pontosan 21-en voltak tehát az első önkéntesek. S a szám nagyságát csak akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy Cegléden ketten jelentkeztek a nemzeti őrseregbe. Pedig Kossuth Lajos Cegléden mondotta el leghatásosabb beszédét. Orosházán nem beszélt Kossuth, itt a márciusi napok még ma is melegítő hatása alatt állt fegyverbe a kis csapat. Más lapra tartozik azután, hogy a huszonegy nem volt orosházi. A Fülöp volt földi, meg Sonkolos, a Szikora és Loher. A két utóbbiról lesz még szó a történet során. A többi Pilisről, Békésről, Szolnokról, Berényből, Miskolcról, Szentesről, Földvárról való volt. Milotai a biharmegyei Ant-ról jött, református vallású volt és csizmadia, Szelmájer pesti, Kiiment földvári volt. Ám a névsoruknál is érdekesebb az, hogy a 21-ből 17 iparos volt. Lakatos, szabó, esztergályos, kalapos, takács, asztalos, piktor, kötélverő és 5 csizmadia. A Kamótsai kereskedő és csak 3 volt paraszt. Ez a három is zsellér. Később persze a földművesek is elmentek, hiszen 49-ben már havonta kétszer is soroztak. De a legnagyobb ínség napjaiban is válogattak. Legalább 5 láb 1 hüvelyk magasnak kellett annak lenni, akit bevettek. Ferdevállú, írták egy helyt az alkalmatlant a sorozó listára. Egy szűcslegény azért nem kellett, mert „sülyös" volt. Csizmadia Ferencnek két fia állott be önként, ezért az apát mentesítették. A legtöbb 19—20, de akadt 57 éves is az önkéntesek között. Egy Pukánszky nevű diák 17 évvel jelentkezett. S mert erősködött, hogy megszökik, ha elkergetik — bevették. Sorsáról nem sokat tudunk. Oláh János 222 orosházi honvéd nevét sorolja fel. Köztük nem szerepel. De nincs ebben a névsorban Mikolay Albert sem. Pedig ez a jogászgyerek volt a vármegye első tiszti hősi halottja. Az ó-aradi csatában esett el. Plavetz jegyző fia küldte róla az első tudósítást. »,,— Gyerekségemtől együtt nőtt legjobb barátom, Mikolay Albert nincs többé . . . ö volt az első, kit a végzet közülünk — talán egy kissé vigyázatlanság miatt is — kiszólított. Az ó-aradi csata folyó hó 8-ik napján az ő félszázada előőrségen volt. Visszavonulás közben káplárja hívása dacára is nem retirált, vagy talán szegény már nem is tudott, mert egy tornácról (nem remélve) reá lőttek s mint a megtalált attiláján látható: egy golyó a bal karját keresztül, másik az orra alját, s egy a homlokát érte s az vetett véget erénydús szépen élt fiatal életének. Béke lengjen a haza védelmében korán elesett dicső porai felett." « Persze volt ennek az aradi csatának dicsőségteljesebb részlete is. Arról így ír a jegyző fia:
