Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Önmagáról. Újságírói és helytörténetírói munkássága

Kun Béla nem volt közlékeny, de határozott volt és volt bizonyos szuggesztív hatása. Ezért volt az is, hogy bár petrográdi tartózkodása elején Rudnyánszky volt a lap szerkesztője, a lapnál és a lap körül az történt, amit Kun Béla akart. Valószínű, hogy az Idegennyelvű Propaganda szervezetnél

10 is azonnal jelentős szerepet kapott. Magabiztos volt és optimista. Dehát ebben a megállapításban nincs semmi különös. A forradalmár mindig optimista, mint a paraszt, aki abban a hitben szórja sárba a magot, hogy az idővel busásan fizet. (Ha nem hinné ezt, miért dolgozna, hogy felvegyék a hivatalos bankettezők névsorába.) Kun Béla forradalmár volt s ezzel már el is mondtam róla a lényeget. A többi úgyis csak vezércikk. A forradalmár abban különbözik a közönséges embertől, hogy pontosan látja a célt, ráfüggeszti a szemét, a tekintetét soha róla le nem veszi és a hozzávezető utat nem osztja szakaszokra. Mint ahogyan az ölelésre vágyó kisgyermek is csak az édesanyja kitárt karját látja, s amikor feléje szalad, a lába alá soha sem néz. Aki az utat is nézi s a lehetőségeket mérlegeli — az politikus; akinek ez sikerül is — az államférfi. Kun Béla forradalmár volt. Kun Béla két-három héttel később érkezett Petrográdba mint én. Érkezése előtt már megjelent egy magyarnyelvű újság. Ennek a lapnak a szerkesztője dr. Rudnyánszky Endre volt. Ezt a lapot más, német, román és szláv nyelvű lapokkal és röplapokkal együtt terjesztettem az első időben s így, ha a Nemzetközi Szocialista első száma 1917. december 27-én jelent is meg, magyarázat van arra, hogyan terjeszthettem még 1917-ben négy-öt számot is a magyar nyelvű újságból. A Nemzetközi Szocialista lapfejét cirill betűkből szedték. Alája meg ezt: „Világ proletárjai egyesüljetek" és hogy a lap ingyenes kiadás a magyar katonák számára. A december 27-én megjelent számban közli a Tanácskormány rendeletét a földnek magántulajdonból való elvételéről: „földet a jövőben nem lehet se venni, se eladni, se pénzért bérelni. A föld azoké, akik azt megművelik." Ez a szám közölte Lenin és Trockij röpiratát a Kerenszkij kormány megbuktatásáról és arról, hogy az államhatalmat a Munkás-Katona és Parasztképviselok Tanácsának kezébe adják. — Sok titkos szerződés és titkos diplomáciai írat tartalmát is közölte az újság."

11 A hadifogságból való hazatérését követő időszak eseményeit szintén a már említett „Nem a boldogságra születtünk" című visszaemlékezésében írta meg. Ez a Szabó Pált minden írására jellemző, kesernyés humorú, de a valóságot hűen ábrázoló írás ismerteti életútját gyermekkorától kezdve. A 30 gépelt oldalas tanulmány könnyed stílusú életrajz, amely az orosz hadifogságból való visszatéréséig