Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

33. Reformatus kovácsháza községi név magyarázata - 34. Helynevek Szarvas mező városából Békés megyéből

Timon Sámuel kassai jezsuita „Imago veteris Hungáriáé" czimü könyvében Kún-Szarvasnak nevezi, midőn igy ir: Ex una verő et triginta villis, in diversa plaga (Tibisci) ante 500 annos habitatis solum colitur s.Martinus ad chrysium assistens; in eadem tarnen ora agitant Cumani Cervini preterea Ughenses, et nonnuli allii," Kun Szent Márton és Ugh Szarvas közelében fekvő helyek.

196 4. Hellebranth röpirata szerint Zarvad 1279-ik évben IV. László által vissza ajándékoztatott Hegun grófnak.

197 Annyi bizonyos, hogy Szarvas a 16-ik század elején már fenállott 's egy sáncz erőddel birt, 's majd osztrák, majd török uralomnak hódolt, mig végre 1685-ik évben a törökök végképpen kiűzetvén a vár 's vele együtt a város is, melynek lakosai akkor magyar reformátusok voltak, leromboltatott,

198 's lakosai szétszéledtek. Ezután 37 évig romokban hevert, 's csak 1722-2 3-dik évben telepitetett meg Haruckern János György lovag által. (1729-ik év ólta báró) ki a Gyulai uradalmat adományképp nyeré. 5. Szarvas városa szerződésileg inkább Pest és Nógrád Megyékből népesítetett; Pest megyéből főleg Aszódról; 's azért a város északi oldala most is aszódi résznek, déli oldala pedig Tusjáki résznek (a tűz szótól nűz helyett — nógrádi tájszólás) neveztetik. Nevezetes a szerződésben, hogy a telepitvény esek- mint protestánsok- mindenekelőtt vallások szabad gyakorolhatását kötik ki. Azomban Markovitz Mátyás 1734—1762-ben szarvasi lelkész „Memorabilia"-ja szerint több megyebeli nép telepedett itt meg Abaúj, Gömör, Sáros, Zólyom, sat. megyékből. 6. Ugyancsak Markovitz Mátyás „nevezetességei" szerint Szarvas városa nevét a Körös bozótjaiban számosan tartózkodott szarvasoktól nyeré 's a város pecsétje is egy ágaskodó szarvast ábrázol. Feltűnő hogy Markovitz, ki a város elpusztulása után csak félszázaddal jött ide lelkésznek, semmi 303. lap bizonyosat sem tud közölni annak előző lakosairól.

199 Szarvas keletkeztére vonatkozó egyébb hiteles adatok „Ifjú Palugyay Imre Magyarország történeti földirati 's állami legújabb leirása" czimü munkájában 4-ik kőtett 248-ik oldal keresendő.

200 7. Szarvas szomszédságában fekvő puszták: Halásztelek, hajdan népes magyar község a város éjszaki részén,

201 éjszak keletre Décs, melyet Hellebranth az erdélyi Déézs-el téveszt, állitván róla, hogy virágzó iskolával és könyvnyomdával birt,

202 keletre Csabacsűd,

203 mely azonban a Szt. Andrási határhoz tartozik; délre Káka

204 hajdan szinte népes község; északnyúgotra a Körösön tul Bán-rév, mely a szarvasi határhoz tartozik ugyan, de mely a Mező Túri lakosok birtokában van.

205 A szarvasi tanyákon tul délkeletnek fekszik Kondoros (Kún-Doros) szinte a szarvasiak birtokában.

206 A város 94