Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Bevezetés

nak, ott a hivatalos és hiteles irományok is még bő forrásul szolgálnak, úgymint a földbirtok tulajdonát kimutató, és adósorozó könyvek (mire nézve a telekkönyvi és catastralis hivatalok segédkézzel járulnának, kiknél nagy pontossággal vannak feljegyezve - ha nem is kimerítőleg tán - a birtokra vonatkozó elnevezések), az egyházi matrikulák, jegyzőkönyvek, monographiák stb. — Ezen források szorgalmas átkutatása tehát különösen ajánltatik. A nyerendő adatok, kivált ha eltérők, egymás iránti hitelességének megbírálhatása érdekében, óhajtandó azon forrás megnevezése, ahonnan az adatok származnak. Ami a gyűjtés sikeres eszközlésére még tudni szükséges, kivehető az utasításhoz csatolt schemaból, mely szerint a kitöltés foganatosítandó. A feleletek azon sorban íratnak folyó szöveggel, nem rovatozott kimutatás alakjában, az ívek többi lapjaira, miként a kérdő pontozatok a schemában következnek, megtoldván azt annyi ívvel, amennyit a tárgy bősége szükségessé teend. Ha a község ezen útmutatás fonalán minden kérdésre a lehető legtökéletesb válaszokkal elkészül, és még a legutolsó talpalat földnek stb., is mely saját elnevezéssel bír, névjegyzékét összeírta, az illető feljegyzések mint külön füzet küldessenek be a község által Temesvár szab. kir. város hatósága útján Pesty Frigyes magyar akadémiai tagnak további használatra és feldolgozásra. A Helynévtár jelentőségét, forrásértékét történészeink és nyelvészeink már régen felismerték, és anyagát széles körben használták. Békés megye vonatkozásában először Haan Lajos és Borovszky Samu voltak azok, akik megyei monográfiáikban használták fel, sőt több esetben szóról szóra idézték a gyűjtött helyneveket.

2 Legutóbb pedig az egyes községmonográfiák korszerű szempontok szerint végzett hely névgyűjtéseinél láttuk, hogy a Helynévtár anyagát is használták, és egybevetették a mai névanyaggal.

3 A teljes szöveg kiadására azonban országszerte csak a legutóbbi időben kezdtek figyelmet fordítani. Az egyes megyék saját helynévanyaguk közzétételét a megye földrajzi neveinek gyűjtési munkálatai kapcsán kezdték el szorgalmazni. Az elmúlt évtizedben látott napvilágot nyomtatásban Észak-Bácska, Tolna megye, Komárom megye, Fejér megye, a Jászkunság és KülsőSzolnok hely névanyaga.

4 E kiadványok kétségkívül hasznos és fontos kezdeményezések, és bizonyára nagy népszerűségnek örvendenek a nyelvészek és helytörténészek körében, hátrányuk azonban, hogy szétszórtan, nehezen hozzáférhető kiadványokban jelentek meg, közrebocsátóik a legkülönbözőbb tudományszakok képviselői, ami miatt nélkülözik az egységes szempontokat. A fentebb elsorolt kiadások mindössze egy vonatkozásban tekintS