Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

29. Helynevek Nagy kamarás községből Arad megyéből

3. Tót Bánhegyes községnek soha más elnevezése nem volt. Bánhegyesnek neveztetett mindig és a „Tót" szócskát egy pár esztendő, nevezetesen 1861 ólta megkülönböztetés okáért használja miután még egy Bánhegyes van melynek lakossága magyar ajkú. 4. Ezen község emlittetik legkorábban 1842. évben 5. Eredetileg népesittetett Nagylakról. 1856. évben történt nagyobbitása alkalmával népesittetett Tótkomlósról. 6. Nem léteznek. 7. Nincsenek.

180 Jegyzet: Tót Bánhegyes község r.k. telepitvény, mely nevét a hasonnevű Bánhegyes r.k. pusztától, melyen telepítve van, nyerte. Lakosai tótok. Kelt Tót Bánhegyesen 1866 március 10-én (P. H.) Chrenka Mihályj egy ző által CsaprdaJános biró 29. HELYNEVEK 276. lap NAGY KAMARÁS KÖZSÉGBŐL ARAD MEGYÉBŐL 1. Aradvármegye, Eleki szolgabirói kerület; Zarándi főszolgabirói járás. 2. Tsupán egy neve, Nagy Kamarás van, s ezen nevet 1842-ik évbeni telepitési alkalmával a pusztától nyerte. 3. Nem volt soha! 4. A telepítése óta 1842 évben az előtt Kincstári N.Kamarási puszta volt. 5. Népesittetett Heves, Gőmőr, Pest és Torontál megyékből; és pedig a két első megyeiek Palóczok, a két utóbbi törzsökös magyarok; 6. Miután ezen Község tsak 1842-ik évben mint Kintstári főidőn telepítetett, egyéb nevezeteset a mostani élők nem tudnak; tsak hogy a midőn ezen község telepitéséhez jöttek, e helyütt szántó földek voltak, s több helyeken arany és ezüst régi pénzeket találtak, hihető tehát, hogy hajdanában itt nagy község volt, vagy háború; a határban több helyen látható halmok, inkább háborúra és pusztításra emlékeztetik az embert.

181 7. A község határában egy félórányi távolságra van egy legelő, mellyet a nép Nagy Gyepnek nevez; a másik legelő a falu alatt van, azt a nép 85