Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
25. Helynevek Mező berény községből, Békés megyéből
lakosokkal, hogy tehát megkülönböztessék, ezen újonnan települt község Magyar ajkú telepedéiről, Magyar Bánhegyes nevet kapott, az Uj Bánhegyes nevet pedig uj telepedéséről nyervén. 164 7. A község határában semmiféle topographiai nevek nintsenek, öszves határa szántó föld, l tö1 10 dűllőig felosztva és számszerént neveztetik. Kelt Magyar Bánhegyes 1865 December II. 165 (P. H.) KovátsJános biró Lovrits Pál községi jegyző 25. HELYNEVEK 285. lap MEZŐ BERÉNY KÖZSÉGBŐL, BÉKÉS MEGYÉBŐL 1. Békés Megye, Békési járás 2. A Községnek (falu) Mező Berény és Berény neve él most, helybeli elterjedéssel a Berény név bir, országszerte pedig a Mezőberény neve ösmeretes. 3. A régi időben neveztetett Körös Berény nek, mint szinte Berinkének is. 4. Az 1561-ik évi Királyi összeírás szerint már mint 50 portás hely ugy 's a Királyi Felség birtokában levő emlittetik, 1685-ik évig a Cs.Kir.Kamara tulajdona volt. A' török uralom alatt elpusztíttatott. - 1702-ik évben kezdtek ismét ide települni reform, vallású Magyarok, mint ez a' Debreczeni ref. Egyházkerületi anya könyvben látható, azonban ezen első település kevés ideig tartott, mert a csekély számú lakosok a Rákóczy zendülés miatt szét szórattak, 's a telepitvény elpusztíttatott. 1716-ban Báró Harukkern György által - ki a' török háború alkalmával a' cs.kir.hadsereg irányában igen fontos szolgálatokat tett, 's jutalmul kir. adomány képen egész Békés megyét nyerte - másodszor telepíttetett meg ezen hely. 166 5. E' második megtelepedésben elsők valának a' Szarvasról ideköltözött tót ajkú ágost.hitvall. lakosok, kikis a' Liptó, Turócz és Nógrád megyékből jöttékkel megszaporodván 172 3-ban Ekklesiát alapítottak. Valamivel később Német ország több részeiből különösen Alsatia és Frankoniából 167 majd Pestmegyéből Vadkert és Hartáról 1725-ben több német ajkú, ágost.hitvall. családok jöttek ide. 1727-ik év táján Bihar Megyei Sarkad és Békés Megyei 79
