Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
21. Helynevek Nagy harsány községből, Bihar megyéből
Püski. Kendert termesztő szántó főid. Egy a hólt Körös mellett, felemelkedett terűlet. Itt egy hason nevű falu volt 1660 előtt. A temploma alaptégláiból ezelőtt 30-35 évvel az eke egy-egy néhány darab téglákat vetett fel s a szántók ez előtt 6-7 évvel is római pénzeket találtak. Ezek egyikén „HADRIANUS" körirat tisztán olvasható. 149 Püski zug a hólt Körös egy széles szárú C alakban veszi körül, a püski kenderföldek mellett nyugotra. Paptava, a püskii templom hely közelében, a szájhagyomány szerint a püskii lelkész udvarkertje e tóra nyúlt. Most legelő, esős időben vizállós, s sasos gyepet terem. Kis rétóldal Hajdan mocsáros, rétes hely, később Nagy rétóldal kaszáló, jelenben szántóföld Nagy szik, egy része legelő, más része szikes szántófőid. Püski gaz a püskii kenderföldektől keletre, közte s a kender földek közt a Nagy szik. Korábban bokros, gazos hely, majd legelő, jelenben szántóföld. Hajdan talán Püski község határa volt. Szőrrétje Régen káka-, gyékény termő rét, a rét környékén szőrös fü termett. Jelenben csak esős időben van benne viz, s legelőnek használható. Szőrrétje zúgja A szőrrétjébe benyúló hátasabb legelő föld. Csárda dűlő Ez előtt mintegy 50 évvel (az ugar-váradi ut szélén) a községnek itt egy csárdája volt. Sárostó Régen gyékényt, kákát termő sáros fenekű tó volt. Most legelő. Rövidi. Rövid dűlőkre osztott szántófőid, a körülötte elterülő legelő szántóföldnek nem alkalmas. Rövidi szik a Rövidi szántó földek körül elterülő szikes legelő. Bódány laposa, legelő; ily nevű birtokosa lehetett a hajdankorban, lapályos főid. Kerek tó, egy kerek vizállásos hely, a jelen korban csak esőzésekkor telik meg vizzel. A Sárostó, Rövidi, Rövidi szik, Bódány laposa és Kerektó az úrbérrendezés óta „Majorság" név alatt a nagyváradi káptalan, mint volt földes úr birtoka. Bénégát Szántófőid. E dűlőföld hosszában korábban egy a Miska rétből jövő folyás (Fényes ér) volt, s e folyáson egy híd, gát, melyet talán Bené nevű épitett, vagy építtetett. Bénégátja oldal a Bénégáti szántóföldek alatt elfolyó Fényes ér innenső 61. lap szélén elterülő legelő. Fenyesérhát szántófőid, északi szélén végigfolyt a korábbi, vizes s áradásos időben az úgynevezett Fényes ér. Fenyes-ér Miólta a Körös-szabályozás 1858 óta megkezdetett, Harsány alatt, ez érben csak esős időben van viz. Az előtt a Körös kiöntéseikor szinte 69
