Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
9. Hely nevekre vonatkozó adat gyűjtés Doboz községből, Békés megyéből
4-ik pontra: Leg korábban a' történelemben, jelesül Jerney János magyarnyelv kincsek gyűjteményében emlitve lévő 1075-dik évben kelt hiteles okiratban említtetik; később a' helybeli helv.hitv.egyház eggyík legrégibb jegyző könyvében, jelesül az 1767-ik évben egy latin szövegű jegyzet szerént a' Dobozi Egyház Felső-Doboz név alatt 1616-ik évben virágzó evang. egyház volt, de a' Török pusztítás idejében lakosaitól elhagyatott és ezen Alsó-Doboz nevű helyre telepíttetett. 5-ik pontra: Népesittetése ama latin szövegű jegyzet szerént Felső-Dobozról származtatható. 6-ik pontra: A' név eredetéről adatok nincsenek. 7-ik pontra: Doboz község határában elő forduló topographiai nevek a' következők: A' falu alatt délről, a' fekete Körözs mellett 222 6/1100 hóid erdeje a' lakosságnak. Farkas zug szinte a' lakosság erdeje. Faluhely, mely hajdan Felső-Doboz volt, most gróf Wenkheim Rudolf birtoka 's erdeje 1 erdészi lakkal. Malom ág hajdan folyó volt. Kis Pál zug erdő. Szánna zug, szántó hol a' fekete Körözs 1858-59-be a' Gyula-békési fehér Körözsi nagy csatornába vezettetett. Sárosér környék szántó főid. Tök főid köz legelő. Pogány telek szántó a' fehér körözsi csatorna jobb partja mellett. Sűrű, hajdan sűrű erdő, most szántó főid dél nyúgot közt a' Falu mellett. Sós Szék apró veteményes földek, és sárgödrök hellyé. Itcze nevű határ ér Gyula felől. Itcze domb, szántó. Körtvélyes szántó. Csajka előbb erdő volt, most 1850 ólta a' lakosság tulajdonához tartozó, dézma nélküli szőllő földek. Kis és Nagy Görge, a' Itcze ér és Póstelek Gyulai puszta mellett, előbb erdő, 1850. év ólta lakosság szőllő földje. Veress gyűrűs laposs, Ásás zug, határos Póstelek pusztával. Maró erdő, több idő ólta fen állott szarvas kert melly azomban 4-5 év előtt Gróf Wenkheim Károly jelenlegi birtokos úr által elrontatott. Maksár, hajdan posványos tér, jelenleg szántó föld. Nagy kert, árokkal be kerített szántó föld nyúgot felől a' Falu alatt. Tőr foka, urasági majorsági épületek hellyisége. Csanód, szántó és lábas erdő Békés Város határa mellett. Sebes fok, mely a' fekete Körözsből vezette ki az árvizet a' dobozi és Békési Maksár oldalra, 1845-ben be töltetett. Tormás kengyel, Görbe kengyel, a' Csanódi erdőben. Zila kengyel, Fa lopó kengyel Szuszoka; Torfokai kengyel Czérnás és rákos kengyel. Sebes foki járási erdő. Vásárhellyi és őzi erdő, Császár erdő. Almás kert fekete Körözs bal partján. Észak kelet felől a' falu alatt: Fok Közi Irtások, madarhalmi és várkőzi irtások; ezek között van Hólt Körözsi ér mely hajdan folyó volt, Foknevü ér, Ló őrző erdő, és szántó föld. Hólt Körözsi erdő urasági ménes istállóval, Pásztor házzal, kertészi lakkal, üveg házzal és konyha kerttel. Zsaró, 5-6 év ólta alakított urasági Angol kert. Óvári csatorna ásatott 178 l-ben, betöltetett 35
