Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

5. Békés város ’s határ helyiségeinek részletes elnevezéseiről szólló jelentése Békés várostanácsának

Décsér vagy Dédér széles és mély medre miatt a többieknél legöregebbnek 236. lap az az dédnek neveztetett később a dédnév décsre változtatott által.

31 Áradás alkalmával a Körözsből, apálykor pedig vissza vezette a vizet, de medrének egy részében folytonosan viz volt, csakis az 1863-ik száraz év alkalmával száradt ki egészen, jelenben legszebb vetés díszlik benne. Sebesfok áradás alkalmával Doboz község alatt jött ki rajta az anya mederbe nem fért viz, s roppant sebességgel hozta Roszerdő alatt ismét a Körözsbe. Tú v. futófok az árvíznek leghatalmasab ki és vissza vezetője a fekete Körözsbe, sebessége miatt neveztetett igy. Kis-Körözs Hajdan a fekete Kőrözs valódi medre volt. Ditér

n és Tordacz viz vezető ezek név származásuk ismeretlen. Zuhatag-hegy Dobozi határfelől rohanva jön rajta a vízár északfele, több kissebb erektől körül véve, árviz alkalmával legkisebb szél is roppantul felkorbácsolta rajta a habokat, úgy hogy a halyósok a mennyire lehetett csendes időben is kerülték. Büfok tágas medrén a kettős-Körözsből Berényig és Békésig haladt az árviz. Kurvákere v. feneke teknő alakú medrén az eső és hó lé a Csíkosba vezettetett - név származása ismeretlen. Csik ér hajdan ingoványos medrében sok esik tartózkodott. Büngösd csak nem egész Békés megye ár és mocsár vizének a sebes Körözsbe való vezetője volt, mély és bő medre miatt Büngösdnek neveztetett.

33 Az itt előszámlált erek - Csikós ér és Viczán kívül - mind termékeny szántóföldek. Bika ér árvizvezető a Büngösdbe, ingoványos s mocsáros talapzatú medrébe ha lábas marha ment - ló v. szarvasmarha - csak nagynehezen jöhetett ki, többször ha észre nem vevődött bele is veszett, - most szántó főid. Maró és Kászmány ér Maró Gyula felől a Csikós ér és Icczén jövő árvizet a fekete Körözsbe, Kászmány ér pedig a fehér Körözsbe vezette, - név származásuk ismeretlen. Jelenben medreik szántó föld. Kosdele viz vezető ér volt hajdan környéke legelő volt, s partjára szokták a pásztorok delelés végett nyájaikat hajtani, - most szántó föld. Fás ér Szalontától a Korhán erét, Sarkadtól pedig a Gyepest veszi magába, s ökörhúgy forma tekervényes medrén vezette a Büngösdbe. Nevét mindkét partján lévő előfáktól vette. Takácsvájás viz levezető árok a fásérbe. Takács nevezetű békési lakos birván környékét haszonbérbe s földjén keresztül ezen vízlevezető árkot ásta. Vaskapu hajdan fás folyónak a fekete Körözszseli összeköttetésére készült 23