Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

5. Békés város ’s határ helyiségeinek részletes elnevezéseiről szólló jelentése Békés várostanácsának

5. BÉKÉS VÁROS 'S HATÁR HELYISÉGEINEK 234. lap RÉSZLETES ELNEVEZÉSEIRŐL SZÓLLÓ JELENTÉSE BÉKÉS VÁROS TANÁCSÁNAK Maga a város nevét nyerte Bekus Mén Maroth fejedelem vezérétől, ki ezen várnak tulajdonosa volt; s miután Árpád fejedelem legyőzvén minden ellenségét, 's mind azon földrésznek birtokába jutott, melyet jelenleg is Magyar Országnak nevezünk, egyedül Mén Maroth tartotta még fel magát Bihar várában, a béke Bekus váránál köttetett meg Mén Marottal - melynek eredménye lett az, hogy Árpád fia Zoltán (Zultán) nőül nyerte Maroth ritka szépségű leányát - honnét a Bekus név - akkori tálybeszéd szerént - Bikisre - az az Békésre - változtatott.

23 A város 5 részre (tizedre) van felosztva, u.m. Malomvég, Bánhida, Ibrány, Hatház és Újvárosa. Malomvég a fehér és fekete Kőrőzs közt nyúlik el, s csakis ezek összefolyásánál végződik, és igy ezen város rész félszigetben van — nevét nyerte hajdan ezen város rész végén levő vizimalomtól.

24 Bánhida a fekete Kőrőzs jobb partján s Malomvéggel hid által van össze kötve. - Békés Vára 4-ik Béla Király idejében a tatárok által elpusztitatván, és igy mint nem erősség a török uralom alatt volt legtöbbet egész annak Magyar Országból vég képenni kiküszöböléséig. A török Budával csatát csatára vesztvén, igy történt itt is, hogy a török a város éjszaki részén tartott csatáját elvesztvén - ennek valódiságát a még most is ember csontokkal tele levő halmok igazolják - a fehér és fekete Körözsön keresztül menve hídjait felégette, s igy a két folyón keresztül elég biztonságban lenni hitte magát, s táplálta azon remény, hogy a város keleti és észak keleti részét biztosan fentartandja; de a hó olvadással eljött az árviz is és igy az oda szorult törökök árviz és a király seregétől ostromoltatván kéntelenittetett a várost és a környéket feltételek mellett végképp elhagyni, s nép rege azt tartja, hogy a török megbánván hogy miért ment keresztül a fekete Körözs hidján - innét ezen város rész Bánhida nevet visel.

25 Ezen város részben van Bánát és Katonaváros. Az első a tized leglaposabb része s ezt a viz gyakran elborítván az ott 235. lap lakokat házaikból többször kiszorította és így megbánták miért költöztek azon lapos tájra söt még azon ér is, melyen a Kőrözsből az árvíz jött, bánuttyanak neveztetik, - az utóbbik- a franczi háború alkalmával osztatott ki akkori földesúr idősb gróf Wenckheím Jósef által azon lakosoknak, kik mint önkéntesek vettek részt a francziák ellen viselt hadjáratban.

26 21